szerika64 kedvenc idézetei
Az emberiség legnagyobbjai mindig azt hirdették, hogy a legfőbb bölcsesség lemondani tudni: lemondani a vagyonról, a gyönyörről, a hatalomról, minden önző szenvedélyről. Visszahúzódni abba a belső fellegvárba, ahol a sors már nem ér utol bennünket. A modern civilizáció ezt a tant teljesen elfelejtette; gazdasági rendünk, politikánk, egyéni életünk mind a cinikusan bevallott önzésen és hatalomvágyon alapul.
A hatalomvágy mindent, így a testet, a szellemet és a lelkiséget is szeretné igába dönteni. Állatok nem viseltetnek azzal a brutalitással, amire emberek képesek. Hiszek abban, hogy senki nem örökéletű és senki nem ússza meg büntetlenül. Az élet mindenkit alázatra tanít előbb vagy utóbb.
Miért őrizgetjük mi a vagyonunkat, és miért próbáljuk még gyarapítani is? Mi ez? Kapzsiság, hatalomvágy vagy kaland? Vajon mindannyian megrögzött hazárdjátékosok vagyunk?!
Az új keresztek és szentképecskék nem sokat érnek önmagukban, hiszen az emberek elvesztették a hit szellemét. A templom leple alatt annyi kétszínűség és hatalomvágy rejtőzik. Már csakis pénzért és dicsőségért imádkoznak.
Nem az teszi érdekessé az életet, hogy mi van a tulajdonodban, hanem az, hogy milyen élményeket gyűjtesz.
Rendkívüli élményt nyújthatnak a leghétköznapibb dolgok is, ha a megfelelő emberek csinálják őket.
A csókban annyi minden rejlik. A csók: vallomás, ajándék, élmény, odaadás, eggyé válás.
Galaxisokat is élmény figyelni, de egy gyerek első huszonnégy hónapja lélegzetelállító.
Akkor is, ha néha fáj... akkor is legyünk egymásnak. Mert kaphat-e az ember nagyobb ajándékot, mint hogy megtalálja azt, akiben lelke másik fele lakozik? Nem. Még akkor sem, ha időnként beleszakad a szíve. (...) Tudom, hogy néha fájnia kell. Különös módon. És így még azt is akarom. Mert abban is ott vagy. Ott van az őszinte szereteted. És így még a fájdalom is erősít. Talán tisztít. Talán időnként segít a továbblépésben. Segít, hogy a földön is tudjunk maradni. Mert szárnyalni sem veszélytelen. Ha lezuhanunk, ha túl közel megyünk a Naphoz, elveszítjük egymást. És ezt nem szabad. Meg kell őriznünk egymást. Akkor is, ha néha fáj.
Most ajándékokat kapsz. Ezen a napon. A születésed napján. Sok-sok meglepetést. Sok-sok dobozban, csomagban. Ám az igazi Ajándék nem a dobozokban van, nem szép papírokkal becsomagolva. Az Ajándék másutt van. Az Ajándék, az igazi, éppen az, aki mindezeket kapja. Te magad vagy az Ajándék. Mert megszülettél. Mert csodás része lettél a világnak. Ajándéka.
A csodák születéséhez előbb egy másik csodának kell megszületnie. És megszületett. Igen. Azon a napon, amikor megláttad a fényt, amikor felsírtál. Egy Csodával gazdagodtam én. Veled. Olyan Csodával, aki csodát varázsolt az életembe. Azon a napon, amikor én is megláttam a fényt.
A te fényedet.
Egy barátság nem tartható fenn a számítógép vagy a mobiltelefon képernyőjén keresztül. Ezért szoktam közös kávézásra kényszeríteni a barátaimat.