soldier78 kedvenc idézetei
Az ember akkor öregszik meg, mikor mosolyog azon, amin valaha sírt, és nevet azon, amiért valamikor a fogát csikorgatta.
Az út örökre megy tovább,
felhők alatt és hold alatt,
de bármily messze tért, a láb
végül hazafelé halad.
S a szem, mely lángot és csatát
látott kőtermek mélyiben,
a régi, ismert mezőkön át
füvön, fán, dombon elpihen.
Mindaz, ami rombolja az életkedvet, csökkenti gyógyulási esélyeinket.
Az életben akad számos nagy, romantikus pillanat, amikért érdemes élni. Ám van egy kis gubanc, ezek a pillanatok elmúlnak és a sarkon előbb utóbb ott ólálkodik a kegyetlen, borotválatlan gazember: a valóság.
Sokan összekeverik a magányt az egyedülléttel. Az egyedüllét hosszabb vagy rövidebb szerencsétlen helyzet, társtalanság. A magányt viszont az ember belül hordja. (...) A magányos ember akkor is magányos, ha nincs egyedül.
- Te szereted a magányt?
- Nem, azt hiszem, a magány szeret engem.
Az emberi lélek nem olyan, mint a befagyott tó a magányában sem. Sőt éppen a magányban bontakozik ki, mikor csakis magával foglalkozik. Aki visszavonultan él, nagyobb világokat fedez fel, mint aki utazik.
Az ember csakugyan egyedül marad, ha elmegy az utolsó is, aki emlékezni tudott.
Kiesni a mennyországból, s nem visszatalálni oda: a legnagyobb magány.
Mindig hittem abban, hogy meg kell ragadni a pillanatot. Hogy el kell venni azt, amit az ember akar, mindjárt, amikor akarja.
Te vagy a szívem egyetlen melege. Az egyedüli napfény, amit az életem tele ismer.
Vannak olyan erők a világon, amiket jobb nem bolygatni. Az egyik közülük egyértelműen a sors.
Nem igazságos dolog megmutatni valakinek a napot, hogy aztán száműzd tőle. Még az ördög is sírhat, ha körbenéz a pokolban, és rájön, hogy egyedül van ott.