majordorazsofia kedvenc idézetei

A szerelem képes arra, hogy egyszer megérintsen és egy egész életre megmaradjon.

Titanic c. film

- Mellőzzük a nagy szavakat.
- Mellőzük. Meddig maradhatok?
- Míg az élet el nem választ.

Vavyan Fable

A szerelemnek semmi köze az időhöz! Egyetlen pillanat is elég, hogy egy életre szóló boldogságot hozzon!

Sidney Lawrence

Amíg a szívem utolsót nem dobban, szeretni foglak az életemnél is jobban.

Dan Berendsen

Minden szerelem magában hordozza az örökkévalóság vágyát, és ezért válik örökösen kínzóvá. Mert semmi sem marad meg belőle. Semmi.

Erich Maria Remarque

Álom és ébrenlét közt. Ismered azt a helyet? Amikor még emlékszel rá, hogy mit álmodtál. Én ott foglak mindig szeretni.

Hook c. film

Hiába halsz meg, hiába halok meg - évmilliárdok, csillagtrilliók végtelenjében és távolában lesz még a mi kettőnk számára egyetlen pillanat, mint mikor két vonat elrobog egymással szemben, s két elsuhanó kéz int, két ablakból egymásnak: megismertelek, te vagy az, ugye, szerelmem - szeretsz-e még? mert én még mindig szeretlek!

Karinthy Frigyes

Az embernek egész addig halványlila gőze sincs róla, hogy ki lehet a lelki társa, amíg nem találkozik a tekintetük.

Randall Munroe

Ha rád tekintek, egy angyalt látok, és ha a bőrödet érintem, lángra gyúl az egész testem. Ha megcsókollak, máris tudom, hogy mi is a szerelem. Szerelmes vagyok beléd.

Vámpírnaplók c. film

A tiéd vagyok, örökké a tiéd. És amikor a világegyetem utolsó csillaga kihuny, akkor is a tiéd leszek.

Mary E. Pearson

Szeretem, hogy fenekestül felforgattad az életemet, és miután mindezt megtapasztaltam veled, többé nem tudnék nélküled élni.

Sarah MacLean

Midőn ajkak csókban egybeforrnak,
Égő szívek egymáson dobognak,
S elfeledjük, hogy van mulandóság:
Az ilyen perc: örökkévalóság!

Vajda János

Talán ezt szeretem benne a legjobban, amilyenné engem tesz. Nem azt, ahogy érzem magam tőle, hanem amilyenné tesz.

Gillian Flynn

A homlokát fedeztem fel először. Aztán a szemét. Később a száját. Most már belülről, magamból csókolom.

Nádas Péter

Sötét volt. Még mindig nem mertem kinyitni a szemem. Egyikünk sem mozdult. (...) Talán nem is éltünk már. Átváltoztunk. Mi voltunk a szerelem. Sokáig. Vagy csak pillanatig. Talán mégis végtelen sokáig. Sötétség. Csend. Lélegzet nélkül.

Szilvási Lajos

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom