kockavirag kedvenc idézetei
Megcsókolni valakit nagyon intim dolog, ezért a szíved mindig kihagy egy ütemet, mielőtt megtennéd.
Szeresd felebarátodat, tudván, hogy felebarátod nagyon meg fogja nehezíteni számodra ennek az elvnek a betartását.
Az utóbbi napokban túl sűrűn találkoztunk. Emberfeletti erővel tartózkodtam attól, hogy rád vessem magam.
Merj szeretni. A szüntelen önvédelmedet fel kell adni. Le kell vetni a páncélodat, és ami alatta van, mindent - egészen a bőrödig. Aki szeret, bizonyos értelemben védtelenné válik. Ezért nem merünk szeretni. Félünk, hogy kiszolgáltatjuk magunkat, hogy visszaélnek velünk. Vissza is élnek. Nem egyszer. Százszor. És mégis: nyitni kell. Nyitni azonban csak erős ember képes! Akinek nincs félnivalója. Szeretni bárkit csakis erőből lehet, sohasem gyengeségből. Szeretni csakis az erős ember tud.
Nézzünk körül szélesebb ismeretségi körünkben, jobb híján a Facebookon, számláljuk meg, hány férfiról tudjuk, hogy verdeng egy eldöntendő kérdés börtönében. Latolgatja, mondjuk, hogy összeköltözzön-e a barátnőjével. Elvegye-e feleségül? Gyártson-e vele gyermeket? Avagy: hagyja-e el a családját valamely új szerelem kedvéért? Esetleg: váltson-e lakhelyet, állást, országot, jóbarátot, életstílust, szenvedélyt? És mi a sztenderd válasz? Az, hogy IGEN, de NEM. Mert sok érv szól amellett, hogy lépjen, de legalább ugyanannyi amellett, hogy mégse. Következésképp a végeredmény általában: IS. Márpedig így soha semmit nem döntünk el. Fontos ügyeinkben ezzel az IS-sel addig halogatjuk az elhatározást, míg sorsunk keresztútjainál szinte sosem mi döntjük el, hogy merre menjünk, hanem az idő. Fennköltebben: az Égiek. Hívőknek: az Isten. Anyagelvűeknek: a Sors.
Mikor dobod be a törölközőt? Mikor ismered el, hogy egy veszett ügy tényleg az? Van egy pont, amikor már túl sok... amikor már nem harcolunk tovább. Feladjuk. Ekkor kezdődik az igazi munka. Reményt kell találnunk ott, ahol semmi sincsen.
Mi a szerelem? - Az életnek pokla.
Szülője kicsoda? - A vak merészség.
Mi élteti? - A kegy enyhíti éhét.
Ereje mi? - Hogy lelkedet befonja.
Halálos-é? - Száz öldöklés hozója. (...)
Milyen íze van? - A csalárdság sója.
Jó akad benne? - Ez a titkok titka.
Ami (...) történt, elgondolkodtat... az életről, barátokról, időről, a pillanatokról, amiket szeretnénk megtartani és azokról, amiket jó lenne megváltoztatni, de nem tudjuk, mert elmúltak. Így csak annyit tehetünk, hogy nem hagyjuk a következő pillanatot elmúlni, mert az talán az utolsó alkalom, hogy a dolgokat abból, ahogy most vannak, olyanná tegyük, amilyennek szeretnénk őket.
Minden nap közelebb lehet kerülni egy kicsit egymáshoz, vagy akár még egy lépéssel eltávolodni.
- Egyszer az életben mondd azt, amit érzel!
- Jó, rendben. Legyen. Megteszem. Úgy éreztem, hogy el kell jönnöm, mert lehet, hogy igazán fontos leszel nekem és ettől borzasztóan megijedtem, mert akkor meg tudsz bántani... vagy csak nem voltam kész rá, hogy ennyire szeressek valakit, mint Téged.
Szerelmi leckék hitetleneknek c. film
Ha egyszer úgy döntöttél, hogy megteszed, tedd meg, és vállald a következményeket.
Mutass már nekem egy olyan pasit, aki nem rémül meg egy határozott, céltudatos, okos nő láttán! Az elején persze minden szép és jó. Izgalmas. De idővel a pasi vissza akar majd fogni. Ne álmodozzak, mert ott van ő, vele kell lennem. De nincs az az isten, hogy én még egyszer feladjam az álmaimat akár egyetlen napra is valakiért, aki sohasem tud majd boldoggá tenni. Egyetlen dolog képes egy életre boldoggá tenni: ha a szívem után megyek.
- Tudom, mit gondolsz (...). Hogy finnyás vagyok, ugye? De nem hiszem, hogy túl sokat akarnék. Nem várom el, hogy szívdöglesztő bombázó vagy egy Einstein legyen.
- Csak megvan a magad mércéje. (...)
- Így van. Úgy gondolok rá, mint egy csomagra. Ha a csomag egésze rendben van, a részletek már nem számítanak túl sokat.
- Feltéve hogy neki, bárki legyen is, megfelel a te csomagod...