cukormokus03 kedvenc idézetei
A nyugati égbolt alját még a naplemente festette bíborszínűre, de már feljött a hold is, és a tó vize, mint egy nagy, ezüst álom nyújtózott a fényében. (...)
- Nagyon hallgatag vagy, Anne...
- Attól félek, hogy ha szólok, vagy megmozdulok, megtörik a csend - és vele a varázs, és szertefoszlik ez a szépség.
Könnyű a Napnak, mert nem kell szólnia ahhoz, hogy a pirkadat pírjával reményt öntsön a szívünkbe, sem a virág szirmán a harmatcseppnek, hogy parányi ékkőként beragyogja a lelkünket. Egyszerűen csak vannak, nem tesznek semmit és létük csodája önmagunk csodájának felismeréséhez segít.
Hogy nem buggyan szét ez az ég!
Hogy bírja önnön gyönyörét!
S iszonyatát - az éj delel -
Hogy vége lesz, hogy bírja el?
Tiszta élet, hűséges élet nem létezik, ezt soha nem adhatjuk meg egymásnak. De mindaddig, amíg fogjuk, amíg nem engedjük el egymás kezét - legyen az a kéz tízezer mérföldre vagy a szomszéd ágyban -, mindenkinek a maga dolga, hogyan éli az életét, a saját titokzatos, magányos életét.
Gyakran nem azért megyünk máshová, mert másik partnert keresünk. Azért megyünk máshová, mert egy másik ént, önmagunk egy másik verzióját keressük. Nem arról szól a hűtlenség, hogy el akarjuk hagyni a partnerünket. Azt az embert akarjuk elhagyni, akivé mi magunk váltunk.
Nagy tévedés, hogy a megcsalás teszi tönkre a kapcsolatokat. A falak a hibásak, amelyek a hazugságok miatt emelkednek két ember közé.
A házasság alatti szerelmi kaland lezárása a legnehezebb, mert a veszteséget titokban kell feldolgozni.
Némi nehézség árán, de biztos sikerül valami egészségeset találnod, miközben a vonatra vársz vagy a tankolásért fizetsz a benzinkúton, de persze nagyítóval kell majd keresned a cukorban és zsírban gazdag szemét között. Az "alapértelmezett állapot" épp ennek az ellenkezője kellene hogy legyen: minden egészséges terméknek mosolyogva kellene csábítania testünket és elménket az egészséges választás felé.
Ismert mondás, hogy azért kell tudni az edzések során "meghalni", hogy a verseny ne fájjon.
Mikor megkérdezik tőlem, miért utazom folyton, ezt válaszolom: - Azt tudom, mi elől menekülök. Csak azt nem tudom, mit keresek.
Annyira megszoktam kettesben, hogy már-már úgy érzem: csak félig vagyok.
Mire jó a szárny annak, aki úgysem érzi, ha simogatja a szél?