cassiopeira

cassiopeira

Teljes név:Cassiopeira
Nem:
Lakóhely:Magyarország

Regisztráció időpontja:2018. április 20.

Beküldött idézetek:753
Címkék: 0
Hozzászólások:47

Legnépszerűbb idézete:

A férfi és nő barátságában talán épp az a legcsodálatosabb, hogy időnként a korlátok ledőlhetnek. (John Cure) 69 kedvenc

Továbbiak...

Legújabb idézete:

A festmény több, mint részletek összessége. A tehén magában csak egy tehén. A rét csak fű és virágok. A nap pedig - ami átszűrődik a fa levelein - csupán fény. De ha mindezt együtt nézed, varázslatos képet kapsz. (Változó szerelem c. film)

Továbbiak...

Legújabb hozzászólása:

De a titok! Az igazi nagy titok az emberről. Hogy ki kit szeret meg! Mikor és miért? Ismered egy évig. Mindennap együtt vagytok, és olyan közömbös vagy vele, mint bárkivel. És egyszer mást is kezdesz érezni. Miért épp azt? Miért épp akkor? Te nem gondolkoztál még ilyesmiről? Van egy elméletem. (….)
Az a kiindulásom alapja, hogy nem tudunk az emberről úgyszólván semmit. De ha elhinnénk, hogy a legmagasabb rendű teremtmény különböző sugarak bocsát ki magából:
nem elektromosságot, azon túli sugarakat.Kimondottan fizikai értelemben. Mérhetők is lennének ezek, minőségileg és mennyiségileg is. A kibocsátott sugarakhoz érzékelő-, felfogókészülékek kellenek.
Minden ember által kibocsátott sugár abszolút egyedi. Ugyan így a felfogó készülék is. Miért nem szeretek én meg bárkit?
Miért nem szeretsz meg te bárkit?
Világos? Én ilyen dolgokkal szerettem volna foglalkozni! Ezt kutatni az emberben…
-És miért nem kutatod?
-Mert a kutatáshoz tudomány kell!
-És miért ne lehetne neked tudományod?
-Mert vak vagyok!
-Hát persze, minden tudós vak addig, amíg fel nem talál valamit. Egész biztos , úgy érzi magáról… A festő is, hidd el. Nézel,nézel és nem látsz semmit! Te meg nem is nézel néha, és mégis látsz!
-Én igen! Láttalak már akkor is, amikor még be sem jöttél a presszóba. És ha hiszed, ha nem, én már nagyon sokszor álmodtam veled! Furcsa most ezt végiggondolni. Álmodsz valakiről, és úgy tudod, hogy nem létezik. És aztán eléd áll…
Nem álltam eléd . Az asztalodhoz ültem.
-Igen, igen, odaültél. És szóról szóra olyan vagy, mint amilyennek megálmodtalak.
Végh Antal imádság a vadlibákért c. könyv

Továbbiak...

Ha üzenetet szeretnél küldeni cassiopeira részére, jelentkezz be!

Belépés  |  Regisztráció

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom