bodi_ kedvenc idézetei
Egyike az elme nagy ellentmondásainak: bármi, amit elérsz, idővel unalmassá válik, és bármi, amit nem érsz el, kívánatos marad.
Szükséged van rá, hogy másoknak szüksége legyen rád; nagyon mély szükséged van rá. Ha senkinek nincs rád szüksége, akkor haszontalannak, értelmetlennek érzed az életed. Ha valakinek szüksége van rád, az jelentőséget ad az életednek; fontosnak érzed magad.
Az emberek klisék közt élnek: "Helló, hogy vagy?". Senki sem ért ezen semmit, ezek a szavak csupán arra szolgálnak, hogy helyettesítsék az igazi párbeszédet. Az emberek nem néznek egymás szemébe, nem fogják meg egymás kezét, nem akarják érezni egymás energiáját. Nem hagyják magukat áramolni. Mivel rettegnek, csak a túlélésre törekszenek. Hidegek és halottak. Kényszerzubbonyban léteznek.
Mindig másokkal vagy elfoglalva, ez a te problémád - társadalomba születtél, társadalomban élsz, és ott is halsz meg. Egész lényed át van itatva a társadalommal. A társadalom pedig nem más, mint megannyi kis szem, mely rád szegezi a tekintetét. És te sokat adsz e szemek véleményére. Ha mindenki azt mondja, hogy te egy jó ember vagy, akkor jól érzed magad. Ha mindenki úgy gondolja, hogy rossz ember vagy, akkor kezded magad rosszul érezni. Ha mindenki azt mondja, hogy te beteg vagy, akkor kezded magad tényleg betegnek érezni. Az identitásodat kívülről, másoktól gyűjtöd be - valódi identitás helyett hipnózisban élsz.
Amikor igent mondasz másoknak, győződj meg róla, hogy nem mondasz nemet magadnak.
Lehet, hogy az egyik pillanatban még mocsok szarul érzem magam, aztán (...) rám mosolyog, és egy másodpercre megszűnik a fájdalom.
Bármennyire meggyötörhet élet, a mosolyod elárulja, mennyi fény él benned, amit semmilyen sötétség nem tud elhamvasztani.
Ha arra összpontosítunk, hogy milyen szörnyű a helyzetünk, egyre rosszabbul fogjuk érezni magunkat. Irányítsuk figyelmünket a pozitívumokra, és egyre több pozitív dolgot fogunk észrevenni.
A pozitív érzelmek mindig überelik a negatívokat. Az ember lelke vágyik a kibékülésre, a katarzisra.
Nem test vagyok, amelynek lelke van, hanem lélek, aminek van egy látható része, amit testnek hívnak.
A kölcsönös vonzalom, ami egymás felé lökte őket - az megmagyarázhatatlan. Ez nem más, mint az érintetlen, tiszta vágy. Amikor a vágy még ebben a tiszta állapotban van, a férfi és a nő beleszeret az életbe, minden pillanatát a legmélyebb hódolattal élik át.
Az ember akkor unalmas, ha nem mond igazat. Aki őszinte és spontán, az mindig meglepő. És a meglepetések végtelen sora irtó izgalmas.