b kedvenc idézetei
Néha úgy ütsz a legjobban, ha hátralépsz. De ha túl nagyot lépsz hátra, akkor már nem is harcolsz.
Sokan úgy gondoljuk, hogy a múltunk nélkül nem ér a jelen semmit. Egy ponton mindannyiunknak választania kell, vagy lépnünk egyet az új felé. Mindenkit kísért a múltja. A múltunk az, ami formál minket. A múltunk felszínre tör, újra meg újra, meg újra. Nem szabad elfelejteni: a legfontosabb az, amit ma élünk.
- Tudod, mi fáj a megtört szívben? Hogy nem emlékszel a régi érzésekre. Próbáld megőrizni az érzést, mert ha egyszer elmúlik, sose jön vissza.
- Akkor mi lesz?
- Csak sodródsz a világban mindennel együtt.
- Mit csinálsz, ha becsap az, akit szeretsz? Ha rendesen átver?
- Megpróbálom nem szeretni.
- És sikerül is?
- Nem, azt hiszem nem.
Tényleg kell valaki. Szükségem van valakire. (...) Ha együtt vagyunk, jobban érzem magam. Boldogabb vagyok, és kevésbé magányos.
Az a nagy baj az idővel, amit megtanultam az alatt a két hét alatt, amit veled tölthettem, és az alatt az utolsó két hónap alatt, amit vele, hogy végül mindig elfogy. Fogalmam sincs, hogy merre lehetsz a nagyvilágban, John, de tisztában vagyok vele, hogy már rég elveszítettem a jogot, hogy tudjam. Mindegy, hány év telik el, egy mondatot mindig őrzök a szívemben: majd találkozunk.
Mielőtt ember voltál volna, voltál fű, voltál virág, voltál fa, voltál légy, voltál cserebogár. Farkas, ló, oroszlán, minden, minden.
- Nem érem be ábrándozással!
- Nocsak! És hogyan valósítod meg légváras álmaidat?
- Úgy, hogy hiszek bennük!
Ritka az az ember, akit annak tartanak, ami valójában. (...) Nem vagyunk mindig azok, akiknek látszunk, és szinte sohasem azok, akiknek álmodjuk magunkat.
Nem hiszem, hogy valaha is közelről láthatom őt... Jöjjön bármilyen közel.
A hősnek kell beteljesítenie a jóslatot, a gonosznak pedig gáncsolnia kell őt; bár más történetekben a dolgok gyakrabban esnek fordítva. Egy hősnek pedig születése pillanatától fogva bajban kell lennie, vagy nem is igazi hős.
Amit én elfelejtek, nem csupán megszűnik létezni, de nem is létezett soha a valóságban.
Én hős vagyok. Ez mesterség, nem kevésbé, mint a szövés vagy a sörfőzés, és akárcsak azoknak, ennek is megvannak a maga szabályai, trükkjei, apró műfogásai. Megvan a módja, miként lehet meglátni a boszorkányokat, felismerni a mérgezett folyókat; vannak gyenge pontjai a sárkányoknak, és vannak válaszok a csuklyás idegenek találós kérdéseire. De a titok, ami egy hőst hőssé tesz, a dolgok rendjének ismerete. A disznópásztor nem veheti feleségül a királylányt, mielőtt útra nem kel kalandjaira, a kisgyermek sem kopogtathat a boszorkány ajtaján, mikor az éppen szabadságon van. A gonosz nagybácsit nem lehet leleplezni és ártalmatlanná tenni, mielőtt nem tesz valami gonoszat. Mindennek akkor kell megtörténnie, amikor eljött az ideje. Küldetéseket nem lehet csak olyan egyszerűen feladni, jóslatokat nem lehet hagyni megrothadni, mint a leszedetlen gyümölcsöt. Egyszarvúak maradhatnak egy ideig megmentő nélkül, de örökké nem. A boldog vég nem jöhet el a történet közepén.
A hősnek joga van ahhoz, hogy a története boldog véget érjen, ha egyszer eljön az ideje.
A barátság, az igazi, legtisztább formájában a szerelemből fakad. Csak éppen sosem ér véget, fénye sosem fakul, és még a halál sem győzheti le.