Trebron1900 kedvenc idézetei
Noha az internet a véleményszabadság kifejezésének igen fontos eszközévé vált, a gondolatok demokratizálódása a tudás értékének társadalmi szintű amortizációjához vezetett. A tudományos és racionális gondolkodás tekintélye zuhanórepülésbe kezdett, az igazság és igazságosság fogalmait pedig a feléledt csoportösztön szaggatja éppen darabokra.
Az internet előtti világban a hamis eszmék egy jelentős részét kiszűrték a nyomtatott és az elektronikus médiába jutás előtt. Ma szinte bármilyen zavaros nézet képes láthatóvá válni és jelentős híveket toborozni maga köré. A képzetlen elme az egyszerűen felfogható elképzeléseket fogadja el autentikusnak, mivel a tudomány összetett mondatai nem képesek átjutni a megértése küszöbén.
A modern világ túl komplex ahhoz, hogy egyetlen ember megértse annak minden releváns aspektusát. Kihez forduljunk megbízható információk ügyében? Autentikus személyeket és csoportokat keresünk a válaszokért. A kőkorszaki megoldásokra adaptálódott elménk magas tekintéllyel rendelkező személyeket keres. Ilyenek pl. a modern világ celebritásai, akiknek reputációját már nem a törzs, hanem a médiamegjelenés adja. E jelenséget ismerik a cégek, ezért reklámoztatnak velük fűt-fát, pl. hatástalan készítményeket. A csoport korábban a kollektív tudás forrása volt. Ma nem csak beleszületünk, hanem meg is választhatjuk, hová tartozunk. Egy ideológia alapján szerveződött csoportban azonban az igazságot felülírhatja a hovatartozás. A tudomány e presztízs- és konformizmus-alapú elfogultságoktól sokkal jobbat tud: megbízható tudást állít elő.
Az emberi psziché sajátja, hogy problémák esetén hajlamosak vagyunk becsukni a szemünket, és azt gondolni, ezzel el is múlnak azok. Egy másik léleknyugató módszer a különféle tényeket nélkülöző, logikátlan érvek magunkévá tételén alapul.
Szeretnék egyszer látni egy kis öregasszonyt, aki összekuporgatja a pénzecskéjét, és elmegy a jósnőhöz. Rém izgatottan várja, mi a jövője, és a jósnő ezt mondja neki: "A holnap és az összes hátralévő napja olyan lesz, mint a mai nap: az órák unalmas sora. Nem vár magára sem új szenvedély, sem új gondolat, sem új utazás. És amikor meghal, teljesen elfelejtik. Ötven schillinget kérek!" Szeretném én azt látni!
Ha statisztikákat lobogtatnak az orrunk előtt, tegyük fel magunknak ezeket a kérdéseket: "Mivel hasonlítják össze? Mi a motiváció? Ez a teljes sztori?" Ha erre a három kérdésre megadjuk a választ, nagy lépést teszünk a számadatok hitelességének megállapítása felé. Ha nem találunk rájuk választ, az önmagáért beszél.
Ne az alapján ítéljük meg magunkat, ami a birtokunkban van, hanem az alapján, amit létrehoztunk.
Akár tetszik, akár nem, az határoz meg bennünket, amit megteszünk, és nem az, amit csak szeretnénk megtenni. A pragmatikus optimistákat nem érdekli, hogy valaki mit tenne, ha több ideje lenne, ha a főnöke megértőbb volna, ha ő maga lenne a főnök, vagy ha most lenne a jövő hét. Azok vagyunk, amit meg is teszünk. Ennyi.
Időnként elkövethetünk hibákat, ami teljesen rendben van, viszont meg sem próbálni valamit, az felelőtlenség.
Legyenek arcátlanul optimista ambíciói! Ne essen zavarba, amikor arról beszél, hogy a dolgok jobbá válhatnak! Ne legyenek gátlásai abban, hogy elképzeljen egy jobb világot! Emeljen szót emellett, bármilyen gúnyolódó fogadtatásban is részesül a cinikusok részéről!
Mindig bízhatunk abban, hogy az emberiség helyesen fog cselekedni... miután az összes többi lehetőséget kimerítette.
Nem számít, hogy ki győz. (...) A pusztítás, a nagy nemzeti tragédia mindenképp megmarad. Ez a rettenetes a polgárháborúban: akármi a vége, akkor is katasztrófa. Mindenkinek.