Ria777 kedvenc idézetei
Szerelmes vagy. Ettől gyakorlatilag unalmas vagy mindenkinek, aki nem az. Tudod, az épelméjűeknek.
Nem azért szeret az ember valakit, mert az tökéletes. (...) Annak ellenére szereti, hogy nem az.
Szeretőd és társad más nem is lehet,
Csak az, aki ismer, és mégis szeretne hozzád érni,
Akit nem kell kétszer kérni, hogy segítsen élni.
Nem minden szerelmi történetből lesz nagy regény, de egy novella is lehet épp oly` izgalmas.
A szerelem nem egy díj, amelyet érdem szerint osztogatnak, és visszavesznek, ha hibázol. Az egy ajándék annak is, aki adja, és annak is, aki kapja.
Mióta tegnap megcsókoltalak (...),
folyton elém rajzol a hála, folyton
előttem állsz, utcán és munka közben
folyton beléd ütközöm: hátracsukló
fejedet látom, kigyúlt arcodat,
csukott szemedet s a kínzó gyönyörvágy
gyönyörű mosolyát az ajkadon.
Nincs az a kábítószer, legyen bármilyen ritka és drága, ami olyan élvezetet kínálna, mint másvalaki álmainak és vágyainak középpontjában lenni, miközben arra is képes az ember, hogy egyetlen pillantással teljesen összetörje őket.
Hazudtam másoknak, hazudtam eleget.
Hazudtam magamnak is mindent, amit lehet.
Elmondtam százszor, hogy minden frankó és kerek.
Nem voltam más, csak egy szélhámos kis gyerek.
Túlzott egoizmus, önbizalomhiány.
Szeretetre éhes ember, ki azt hitte, hogy zsivány,
de nem voltam az, inkább csak egy bolond.
Hitevesztett, aki minden álmáról lemond.
Aztán jöttél te, halálos tavasz.
Minden megváltozott, nem hittem, hogy te is akarsz.
Mert én akartalak téged, ez nem volt kérdés.
Szerelmes lettem, ez volt a legelső lépés.
Érezni akarom a kezét, amely olyan puha, mint a felhők. De attól félek, ha hozzám ér, a testemet felépítő mind a hét milliárd milliárd milliárd atom szétrobban, és szanaszét szóródik az univerzumban.
Nő és férfi soha nem lehet barátja a másiknak. Annak a bizonyosnak. Mindenki másnak igen, de annak az egynek soha. Sem találkozásuk előtt, sem elválásuk után. Mert őket egy egészen más érzelem köti össze. Amiben esetlen minden baráti közeledés. Ami sokkal, sokkal mélyebb minden más emberi érzésnél, így a barátságnál is. Mélyebb, egyedibb, megismételhetetlen. Ez nagyon hamar kiderül. Két szempár összevillanásából, egy mosolyból, egy rövid beszélgetésből. Hamar eldől. És kettejük között már soha nem lehet baráti érzés.
Ha az ember szeret valakit, mindig megdobog később a szíve, mikor hall róla, vagy látja.
Hát nem ez a legszebb a szerelemben...? Vakmerően, naiv fantáziával rögtönözzük a legkockázatosabb halálos játékokat, tele hibákkal, lélektani tévedésekkel és mégis, mindent egybevetve: gyönyörű!
A nők karosszériája jobb, mint a miénk, ez az ő pályájuk, elismerem. Cserébe nekünk járna az ész. De most már azt is kisajátították. Akkor mi marad nekünk? Az övék minden. Az ész és a külső.