Miya-Miya kedvenc idézetei
Elcsitult a szív, mely értünk dobogott,
Pihen a kéz, mely értünk dolgozott.
Számunkra te sosem leszel halott,
Örökké élni fogsz, mint a csillagok.
Hulló könnyekkel állok sírod felett,
a koporsó bezárta legdrágább kincsemet.
Megállt egy szív, mely élni vágyott.
Csak az idő múlik, feledni nem lehet.
Nehéz az életet élni nélküled.
Felejteni téged soha nem lehet.
Ha a bús napjaim le fognak telni,
Oda vágyom hozzád megpihenni.
Estefelé, ha egyedül élsz,
Van annyi jel, hogy elképzeld.
Vár a világ, s ha bárhova mész,
Rád talál egyszer egy angyal, miért is félsz?
Legyen ünnep az égben és ünnep a Földön,
bár engem rég nem érdekel, pedig égnek a gyertyák,
s a könnyem kicsordul: miért? Mért nem lehetsz most közel?
Hiányzol nekünk, Anya! Mindig csak rád gondolok, és azt szeretném, hogy láthassalak és átölelhesselek, ahogyan te öleltél engem. (...) Gyakran arra gondolok, milyen lett volna, ha Isten úgy akarja, hogy velem maradj... Mindig ott van a lelkem mélyén, amit terólad tudok, mert én a te részed vagyok, és te én vagy. Szeretünk, Anya!
Bár még egyszer újra hallanám,
Ahogy szólsz hozzám, Apám!
Szemedben égne a régi láng,
Az, amit rám hagytál.
Tudd, ha valami fáj, hogy ilyenkor nemcsak a múltadat temeted, hanem a jövődet is szülöd éppen. A fájdalom ördöge az kiáltja benned: "Ez örökké így marad!" Te pedig tudd, hogy hazudik. NEM MARAD ÍGY!
A tudás, az élet- és emberismeret felülírja az érzéseket. Mert érzés az érzést nem tudja oldani. Olyan nincs, hogy mostanáig gyűlölöm, mától szeretem.
Ha bírálat ér, ne azzal foglalkozz először, hogy fáj, hanem azzal, hogy szeretetből kaptad-e. Ha nem, felejtsd el. De ha igen, vizsgáld meg magad, alaposan.
Ha nem vagy derűs, tudd, hogy nem hallod igazi önmagadat, és nem érted a világot, amelyben élsz. Nem érted az egészet. S ez a mai világ nem fog téged földeríteni, mert sötétségben jár. Magadban kell megtalálnod a derű fényét.
A mai ember azért tud nehezen találkozni a másikkal, mert hiányzik a középpontja. Minden nap más szeszély, vágy, ambíció, indulat és hangulat uralja. Hol taszít, hol vonz. Ma megbánt, holnap megbánja, s holnapután újra megbánt. Nehéz olyannal táncolni, aki nem tud, és eldől, ha a másik nem tartja.
Megközelíteni egy másik embert nem csak az ölelés, de még egy őszinte beszélgetés szintjén is, amikor "őszintén kiadom magam", veszélyes dolog. Kockázatos. Vajon mit kezd velem? És én mit kezdek vele? Beengedni magamba valakit - ez a szeretet. És ehhez le kell győzni (...) azt a félelmemet, amit lehet, hogy utólag igazol az élet, hogy nem kellett volna.
Néha a patakokban ömlő könnyeink gyógyítanak meg, és a már elviselhetetlen szenvedésből születünk újjá és felszabadult, boldog emberré.