BalintkaNagy saját idézetei
Mindenki otthagyja az embert. Talán nem mindig fizikai értelemben. Hanem érzelmileg.
Ha két ember egymásba szeret, nem csak a jó dolgokat osztják meg egymással. Hanem a fájdalmat, keserűséget, a szomorúságot és a gyászt is.
Nem mindenki él boldogan, amíg meg nem hal. Van, aki boldogtalanul él, úgy öregszik meg, úgy is hal meg.
Ritkaság barátot találni ebben a világban. Igaz barátot. Még ritkább olyat találni, aki ennél több lehet. Néhány embernek sikerül és mindent kockáztatnak érte. És bár a világ és minden hatalma ki akarja szippantani a szerelmüket, ők mégis égnek, vadul és fényesen, mint a nap.
A valódi szerelem spontán, kiszámíthatatlan, és fellángolhat attól is, ha valaki felolvas egy levelet a tengerparton, egy elhagyatott postaláda mellett, egy viharos szeptemberi délutánon.
A búcsú rövid és végleges, éles fogú szó: át tudja harapni azt a zsinórt, amely a múltat összeköti a jövővel.
Ijesztő dolog, amikor az ember szerelembe esik. Nem véletlenül mondják azt, hogy esik, és nem azt, hogy "lágyan szerelembe ringott". A zuhanás mindig félelmetes. A ringás inkább álomszerű.
A legnagyobb sérülések mindig a szívünket érik. Semmi sem fáj jobban, mint az. Mint amikor feláldozod a királynődet egy játszmában, de játszol tovább, mert nem fogod fel, hogy a játékot már régen elvesztetted. Furcsa és kegyetlen módon a sérült szív mégis tovább működik, nem számít, hányszor kívánod, hogy álljon le. Veszel egy mély lélegzetet és éled tovább az életedet.
Az emberi természet része, hogy olyan dolgokat akarjon elérni, amikre nincs esély.
A dolgokat nem szabad kimondatlanul hagyni, ha az ember elmegy, mert nem tudhatja, lesz-e még valaha alkalma elmondani őket.
Az ember életében az első szerelem mindig tökéletes, mert még nincs mihez hasonlítani. Mindent akkor tapasztalsz meg először, és még ha időnként meg is szólalnak a vészcsengők, a hangjukat elnyomja a kapcsolat varázsának a fanfárja.
Változnak a dolgok és változnak az emberek is. A barátok megkomolyodnak, elköltöznek, megnősülnek, gyerekük lesz. (...) Ha az ember szerencsés, az idő múlásával megmarad néhány - vagy legalább egy - barát, akikkel az életünk során találkoztunk.
Ha esetleg félnél attól, ami jön, ne tedd. Fogadd el a bizonytalant! Hagyd, hogy vezessen utadon! Légy bátor, hisz ezáltal edzed meg szívedet és elmédet, ahogy haladsz utadon a boldogság felé! Ne bánj meg semmit! Vesd magad bele az életbe, élj a mának, élvezz ki minden percet, mert a következő már másmilyen lesz! Ha bármikor úgy éreznéd, hogy eltévedtél, vegyél egy mély levegőt, és kezdd elölről! Fordulj meg, és térj vissza szíved legtisztább zugába, ahol a remény él, és újra rátalálsz utadra!
Sokan hisznek benne, hogy az idő egy örökké forgó kerék. Ami azt jelenti, hogy a pillanat biztosan eljön. Mások abban hisznek, hogy az idő egy folyó. Ha ez igaz, meglehet, hogy a pillanat már tovaúszott rajta.