Anicsi991003 kedvenc idézetei
Egy vándor vagyok, nehezen megérthető,
De nem mindig ég a ház, mikor az ég a tető,
Csak sodródok az árral és pont, mint egy folyó, folyok,
Nekem az is elég, ha egy csillag rám mosolyog.
Álmomban még látlak téged,
Átkarol az összes régi szó.
Forgatlak, jobban megnézlek,
De a tűz most már vízzel oltható.
Én nem akarok mondani szépeket,
a szavakkal megölném a lényeget.
Gallérig aranyban,
Vagy egy sarkon szakadtan -
Aki ugyanaz marad, az a legszabadabb,
Az a pokolból visszajön egy darabban!
Te vagy az a dallam,
Amit mindig hallok,
Ha fárad a lábam,
Hazavisz a hangod.
Te vagy az a térkép,
Mikor eltévednék,
Jelzi az ösvényt,
Ha rossz fele mennék.
Ez ugyanaz az út, amit a sors elém tett,
Ugyanúgy, mint régen, a tűz megéget.
Ha most kezdeném, mindent ugyanúgy tennék,
De ugyanaz nem lehetek, mert ugyanott lennék.
Vállam nyomja szüntelen,
hogy egy szürke világba, nem színvaknak születtem.
Jönnék én, ha te lennél
Az, kit nékem fújt a szél,
Inkább itt megvárom,
Míg a kezed táncra kér,
És e tánchoz hű legyél,
És én veled járom!
A tenyeredbe illő kő vagyok
De egy nagy titok mindig lehet még nagyobb
Bármikor felcserélhetsz egy szebbel
De senki nincs, akinek ennyire tetszel.
Legyen a nyárnak minden perce a szerelemé,
Érzem, egymás tüzében hogy foszlunk semmivé,
Mert égni és szeretni akar, aki él,
Majd szomorkodhatunk szépen, ha eljön a tél.
Hűtlen szökevény percek,
Tudom, mennetek kell.
Eltűnhet szép lassan minden az éjben,
De téged nem engedlek el.
Gyakran láncba verve élünk,
És soha még csak rá sem jövünk, hogy a kulcs nálunk volt.
Hordjuk a keresztet, ki nyakban, ki a hátán,
és kérdezzük magunktól, ki a jó és ki a sátán?