William Paul Young

Az igazi szeretethez kitárt kezek kellenek. Ha nincs hatalmadban nemet mondani, a szeretet sosem lesz valódi, csak illúzió.

A karácsony (...) a gyermekek ünnepe - az övék és értük van, legyenek akárhány évesek.

A megfelelő dal vagy a megfelelő szeretet az egész világot megváltoztathatja, na persze a megfelelő ember számára.

A tragédiák bizonyos fajta amnéziát okozhatnak, de az emlékek idővel rendszerint visszatérnek.

Szeretni talán annyit tesz, hogy nincs elveszve az ember.

Valahol a lélek tárházában minden megőrződik, és míg az emlékezés korlátozott lehet, a múlt mindig megtalálja a módját, hogy jelentkezzen.

Az igaz barátok nem tartogatnak titkokat egymás előtt, csak meglepetéseket későbbre.

Úgy látszik, a kapcsolatok külön életet élnek, és nem törődnek előzményekkel, tervekkel vagy szükségszerűséggel. Bosszantó. De egyben ajándék is, sőt, öröm.

Minden leheletnyi kép és suttogás egy kis ablak, melyen át rálátást nyerhetsz természetünk egy-egy szeletére.

Nem bízhatunk valakiben, akiről nem hisszük el, hogy szeret.

Határokra szükséged van (...), de falakra nem. A falak elválasztanak, a határok pedig megbecsülnek.

Ha az ember túlságosan gyorsan igyekszik ledönteni a falakat, esetleg rázuhanhatnak azokra, akiket szeret. A szabadság újabb ürügy lehet a figyelmetlenségre, és a mások kötelékei miatt érzett könyörület hiányára. A rózsáknak tövisük van. (...) Óvatosan és szelíden bánj velük!

Milyen szavakkal lehet érzékletesen lefesteni az első szerelem, vagy egy bámulatba ejtő naplemente által keltett érzéseket; leírni a jázmin, a gardénia vagy a fehér orgona illatát? (...) A történelem során végig kutatunk olyan szavak után, amelyek összekapcsolják azt, amit ismerünk, azzal, ami után sóvárgunk, és csupán villanásokat kapunk, tükör által homályosan.

Van, amikor a csend hangosabban beszél, és a legnagyobb vigaszt az nyújtja, ha valaki csak ott van mellettünk.

A megértés a megtapasztalásból és a kapcsolatból fakad.