Weöres Sándor

Weöres Sándor

(137 idézet)

1913. június 22. — 1989. január 22.
magyar költő, műfordító, író

Figyelés

Könyvek

Mennyit beszélünk észszerűségről! És mennyire a szenvedélyek döntenek! De legtöbbször még csak nem is a szenvedélyek, hanem az állati tülekedés, s a közérzet vak giliszta-reflexei.

Ó ha cinke volnék,
útra kelnék,
hömpölygő sugárban
énekelnék -
minden este
morzsára, buzára
visszaszállnék
anyám ablakára.

Magukkal és másokkal megférő népek
a jég hátán is
gazdagon élnek.
Erőszakos hatalmak
a föld ingyen gyümölcsei közt is
éhezve, rettegve nyomorognak.

A boldogság sose fő,
sose cél, csak pihenő.

Hogy tartós legyen Egészed,
váltakoznak mind a részek.
Nem a megnyugvás a cél:
mind mozogjon, ami él.

Ha kocsira szállsz,
ne bánd, ha más előtted lép fel,
nem késel le semmiről;
de a tülekedésben
a békességről lekésel.

Az emberiség akkor fog boldogulni, ha rááll az egyetlen józan, ráállható alapra: ha szükségleteit elégíti ki és nem a szenvedélyeit, bosszúvágyait, rögeszméit.

Mi a jövő? Még használatlan, puszta üresség,
jóvá vagy rosszá festi a képzeletünk,
Dolgozzunk s játsszunk csak a "most"-ban,
sohsem a "majd"-ban,
mert nem sejthetjük, mit hoz az új ezerév:
stronciumos bombát? Föld, víz, lég máglyahalálát
vagy van-e józanság, megmaradás, virulás?

Mit bánom én, hogy érdemes,
vagy céltalan a dolgom?
Patak vagyok: kérdjem-e, hogy
habomat hova hordom?

A múlt és jövő csak két táska az emberiség
hóna alatt: egyik az emlékeket, a másik
a jóslatokat tartalmazza, nyilvánvalóan
mindkettő valótlan.

Ismerd fel, hogy a fülemüle jól énekel, a kutya jól ugat, a bárány jól eszi a füvet, az ember a bárányt és a fű az emberhullát: minden a helyén van, minden tökéletesen táncolja a maga táncát és kiválóság nincsen. Az összhang teljes és megzavarhatatlan.

Végül mind elmegyünk, a napsütés is elmarad
és lépdelünk a csillagok mögött a menny abroncsain,
tornyok fölé, olyik még visszanéz és látni vágy,
hullott almát a kertben, vagy egy bölcsőt talán
ajtó mellett, piros ernyő alatt, de késő már, gyerünk,
ahogyan a harangok konganak, mind ballagunk
mindig másként a csillagok mögött, a puszta körfalán,
ahányan végre így együtt vagyunk, mind elmegyünk.

Számomra csak egy ember létezik: Jézus. Jézus létezik, és ő létezik mindazokban, akik benne és általa léteznek. Azért írok, mert jobban, pontosabban ki akarom fejezni az azonosságot Jézussal bennem és másokban. Fütyülök rá, hogy hányan olvassák, vagy hányan nem olvassák a verseimet. Egyetlen célom: egy fokkal közelebb hozni a jóakaratú, érzékeny olvasót ehhez az azonossághoz, a Jézussal való egységhez.

Így akarsz szeretni - íly óvatosan?
hisz megfagysz saját jegedtől, te gyermek!
Mit ér százszor mondanod: "szeretlek",
ha minden szavad lángtalan?

Az idő nem halad; mozdulatlan:
amióta és ameddig a világ létezik, változatlan a
jelenvalóság, mindig MA van.

18

Mert, aki hiszi, amit nem tud: bolond.
És aki olyat tagad, amit nem ismer: szintén bolond.
És én vagyok a harmadik bolond, aki a kettő közé áll,
hogy jobbról-balról méltán leköpjék.
Mert Istent nem ismeri más, csak a magától-értetődés.

7

Kapcsolódó személy:

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom