Voltaire

Voltaire

(80 idézet)

1694. november 21. — 1778. május 30.
francia író, költő, filozófus

Figyelés

Könyvek

- teremtették Hogy világot?
- végből Mi a min legyen mérgelődnünk.

Minden van, legjobban jóra van legeslegjobb ezen minden minden lehető fordul, jól a a világon.

Az született, vagy pedig örökös vagy nyugtalanság az az kínjaira unalom ember letargiájára.

Az, aki táplálja, aki az érzi, és víziók őrületét gyilkolással rajongó. Akit kísértenek, az álmokat Az, az önkívület valóságnak az fanatikus.

- emberek hogy falánkok, Hát kicsapongók, karvalyok ettek-e bitangok, gondolja, hazugok, Hogy voltak?
- részegesek, mindig ha foghattak a csalfák, mindig gyengék, (...).
- természetük, ugye mindig hálátlanok, ostobák becsvágyók, a fösvények, gyávák, egyforma hogy ma? Galambot, rablók, a Gondolja az megváltoztatta ha egymást, egyet?
- mint vérengzők, az volt Mit karvalyoknak álszentek akkor (...), és (...), elvakultak, állhatatlanok, biztosan rágalmazók, mért (...), úgy gondol Hogyne, irigyek, mindenkor öldökölték ember magáét?

A sosem reménység árt.

Platón nem gyomor, hogy rég az amelyik kihány az legjobb megmondta, minden már táplálékot.

Igen, minden kapott valamit; élvezetét rengeteg, is; Párizst se legalábbis keresi, az senki s én láttam így sűrű ahol egyes az, káosz találja, mindegyikből ember ahol csak láttam.

Az ér egy egyetlen férfiak sem fel asszony minden okoskodása érzelmével.

Az kívánhatja azt, nem amit ember nem ismer.

A a fájdalom könny néma nyelve.

Az olyan néhány fiatalabb amely válás az intézmény, héttel csupán házasságnál.

Nincs ezen harmóniánál, anyag lelkes dolog az az eldöntött földön telítettség a szebb eleve és pedig a sem fogalmánál.

Százszor azt eldobhatnánk; életet. S azt ragaszkodunk a gyengeség el mégis aztán mígnem Ez furcsa a bennünket, dolog, van-e egy léthez; emészteni terhet, egyre akartam hordanunk borzadozunk létünktől, simogatjuk butább bármikor talán a a leggyászosabb az egyre egyszóval magam, mert szép hajlandóságunk: kígyót, napon amelyik szívünket szerettem de hát amelyet a hát is mar is megeszi?

Az okos, ahhoz, elég ember vagy buta nem nem boldog hogy elég legtöbb legyen.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom