Vavyan Fable

Vavyan Fable önismerettel kapcsolatos idézetei

(54 idézet)

1956. március 20. —
eredeti nevén Molnár Éva, magyar regényíró

Figyelés

Könyvek

Földhözragadt és testfüggő vagyok, érzéki örömök vonzanak: illatok, ízek, látványok, hangok, érintések. Épp ezért úgy tekintek a halálra, mint ami kifoszt, elvesz.

Mi, meglett, viselkedős felnőttek, akiktől nem idegen semmi, ami eszejátszó, álnok, hamis; mi, akik már le se kapcsoljuk a suvickos üvegmosolyt, amiben nincs egy fia karát se; bármeddig elmegyünk az őszintétlenségben.

Mindannyiunkban rengeteg alantas, szörnyeteg, szép és kellemes vonás keveredik, vagy az ilyenek, vagy az olyanok próbálnak túlsúlyba kerülni. Ettől aztán gyakorta igen nagy háborgás folyik bennünk. Ahányan vagyunk, annyiféleképpen birkózunk meg ezzel.

Ha üres volnék, üresnek látnám környezetemet is. Önmagunkból kinézve látunk, s a látvány is mi magunk vagyunk. Kérdezz végig száz embert, százféle Világot fognak leírni neked.

Nem szabad nem szeretned magadat, az rosszfelé vezet.

Miért értékelődnek át a fogalmai, miért nem követheti ésszel önmaga változásait? Abnormális a rögeszme: kilépni a bőréből, szembefordulni önmagával - és bemutatkozni.

Ki nem állhatom mások társaságát. Csak magamat bírom elviselni, s olykor még ebben is szünetet tartok!

Ha belegondolok, csak egyképpen tudnám elviselni, hogy hazug vagyok. Ha ezután önmagamnak, legfőbb kritikusomnak is hazudnék, mígnem lényem átformálódna, s a hazugot látnám igaznak.

Harmóniában élek önmagammal. Néha szerelmesen elcívódom velem. A kudarcaimért leginkább magamat hibáztatom.

Az élet szép, úgy hírlik. Amint az ember fegyverszünetet köt önmagával. Amit aztán a felek, hol az egyik, hol a másik, rendre megsértenek.

Figyelni kezdtem magamra. Mindazt, amit addig beittam, a saját hasznomra tudtam fordítani. Ez az, amit úgy neveznek: dolgozom az énképemen. Amit némelyek olykor mégis pozdorjává zúznak.

Piszok sokat gályáztam azon, hogy olyannak fogadjam el magam, amilyen vagyok, ugyanis ez a mentális higiénia alapja. Ezen áll vagy dől dugába az életünk.

Sokan azért választjuk a lélekfürkészi pályát, mert azt reméljük, választ kapunk saját furcsa érzéseinkre. Mert arra gyanakszunk, hogy valami súlyos lelki betegség támadott meg bennünket, és csakis akkor titkolhatjuk el a szégyenletes bajt, ha személyesen kezeljük magunkat.

Mi a rossebért tart az ember barátokat, ha azok nem mondják meg a frankót!? Igaz, ehhez előbb önmagamnak kéne bevallanom, mi a gáz.

Én csak egyvalakiből, önmagamból indulhatok ki, mivel ezt a szubjektumot közelről ismerem, viszont egyáltalán nem biztos, hogy jól és alaposan is.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom