Vad Fruttik

Vad Fruttik

(45 idézet)

1996-ban alakult magyar zenekar

Figyelés

Számolom a lépteimet,
ahogy elrohanok saját magam elől.

Elvakít a fény, vagy
megszakad az adás?
Minden a semmiben:
megvilágosodás!

Magam leszek a zúzmara,
a hóval olvadok.
Elillanok, akár a tél,
akár a sóhajok.

Nincsenek válaszaim,
én is befelé lesek.
Odabent se látok mást,
csak kérdéseket.

Soha nem elég jó,
és sose lesz elég.
Csak elfáradni tudok,
pedig élvezni szeretnék.

Utat tör magának minden szorongásom,
Az összes lenyelt könnyem, az összes csalódásom.

A torkom összeszorul,
járni alig bírok.
Az útra napfény borul,
ha rád gondolok, sírok.

A gondok ha túl nagyok,
én akkor is itt vagyok.
A szavak széthullanak -
ne aggódj, tartalak!

Ha a felhők fölé futok,
fejemből a gondolatot
akkor se a szél fújja ki,
nekem kell kimozdítani.

Olyan vagyok, mint az anyám:
a fejemben hordom a bajt,
a szívemmel ringatom el
a bordák alatti sóhajt.

Pár másodpercre azt is megértem,
mi az a végtelen,
de mikor megpróbálom elmagyarázni,
az egészet elfeledem.

Egy keringő a pohár körül,
mielőtt a világ elmerül
bennem, és belőlem integet.
De az üzenet nem kell senkinek.

Itt maradtál egyedül.
Merre tovább?
Kiderül, és persze nem igaz,
hogy nincsen semmi baj,
de kicsit jobb lesz holnap.

Tapadjon szájhoz a száj,
bőrhöz a bőr, és
megszűnik minden határ.
Együtt zuhanunk a magasságba, és
együtt szállunk alá.

Nincs semmi baj, csak a fejemben nem szűnik a monoton zaj,
Asszem, jól vagyok, a testem virul, a lelkem kicsit halott.

Kapcsolódó személy:

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom