Utassy József

Utassy József

(13 idézet)

1941. március 23. — 2010. augusztus 27.
József Attila- és Kossuth-díjas magyar költő és műfordító

Figyelés

Könyvek

Nem vagyok hívő. A világban, a mindenségben hiszek, nem Istenben. Ugyanakkor a művész számára Isten az első és utolsó metafora.

Állok itt most kiraboltan,
szerelemből száműzötten,
félig élve, félig holtan,
állok árván, megraboltan.

Ne rettegj, ha foggal
fenyeget gonosz vád,
mert én átmosolygom
jókedvemet hozzád!

Szobám a csöndé.
Kiabálnak agyamban
gondolataim.

Didergek hiányod
hidegében.

Pillámon a könnycsepp
megfagy.

Gitár, ha pengetlek, mért fájsz?
Cipő, ha sétálunk, mért sírsz?
S ha begombollak, te szép ing,
mért kapkodok levegőért?

Jégvirág, jégvirág,
ne szépítsd nekem a világot,
úgyis rád lehelek,
s ha belepusztulsz is: kilátok!

Szobám cella.
(...)
Hogy nélküled mégis kibírjam itt:
előhívom csókjaink negatívjait.

Hitető égbolt!
Várok alattad árván.
És nincs szivárvány.

Ki a hatalom szekértolója:
előbb vagy utóbb a bakra vágyik.

Sietni én sosem siettem.
Gondoltam, megvárnak a dolgok.
Hiába volt sorsom kietlen:
boldog voltam, boldog és boldog.

Lassacskán megérem testem elestét,
ám szellemem friss, pajkos kiskölyök.
Hagyjátok hát játszani önfeledten,
mert szent a képzelet, szent! És örök.

Befelé zokogsz.
Dideregtet a bánat.
Könnycseppkőbarlang.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom