Tony Parsons

(32 idézet)

1953. november 6. —
brit újságíró, író

Figyelés

Könyvek

 IdőKedvencHossz

Számtalan szép ember él a világon, milliók, akikbe beleszerethetsz. De olyan, akinek a szája tökéletesen illik a tiedhez, csak egy létezik.

Amikor végre megérted, hogy nem halsz bele abba, ha összetörik a szíved, (...) az már csalhatatlanul jelzi, hogy középkorú lettél.

Most egy álomképbe vagy szerelmes, és ez a világ legveszélyesebb dolga.

Semmi nem úgy működik, hogy puszit adunk rá, és már nem is fáj.

Ha egy lány sok fiútestvér között nő fel (...), óhatatlanul megtanulja elviselni a pofonokat, nem bőg mások előtt, és még annál is keményebb, mint amennyire elvárják tőle.

Életed első felét a szüleid teszik tönkre (...), a második felét a gyerekeid.

Ha képes vagy szeretni valakit, onnan fogva nincs tökéletes szabadság. Mert nem lehet. Feladod a szabadságod. Lemondasz róla. Valami jobb kedvéért.

Az "esély nincs rá" dolgokkal egy a baj: hogy néha bejönnek.

Mindig azt gondoltam. az ember a saját anyjától tanulja meg, hogyan kell anyának lenni. De nem igaz. A gyerekedtől. A gyerekedtől tanulod meg, hogyan legyél anya.

Néha csak azután jövünk rá, hogy milyen boldogok voltunk, amikor a pillanat tovaszáll. De nagy ritkán, ha szerencsénk van, már akkor tudatában vagyunk a boldogságunknak, amikor megtörténik velünk.

A férfiak manapság már nem várják el a szüzességet (...), de az ártatlanság illúzióját igen. És az igazság? Az igazsággal nem tudnak mit kezdeni!

A szeretet olyan érzés, ami a szerelem elmúltával marad. Még fontos neked a másik, reméled, hogy jól megy a sora, de már nincsenek illúzióid vele kapcsolatban. Ez már távolról sem olyan izgalmas, szenvedélyes érzés... az ilyesmi idővel megkopik. A rajongás már a múlté. De a végén megmarad a szeretet, és csak ez számít.

Megszelídül az ember, ha gyereke születik. Rájössz, hogy nem halhatsz meg. Élned kell a miatt a kicsi valami miatt, amit létrehoztál. Ugyanakkor semmi nem döbbent rá jobban a halandóságodra, mint az, ha gyereked születik. A jövőt ő jelenti, nem te. És megérted - ilyenkor érted meg igazán -, hogy az életed véges. Az élet túszul ejtett. Nem halhatsz meg, ugyanakkor tudod, hogy meg fogsz halni.

A repülőtér a nagy érzelmek színtere, ahol emberek találkoznak, esetleg életük fordulópontjához érnek, történetek kezdődnek vagy fejeződnek be.

Az ember legyen független, de ne partra vetetten hánykódjon, legyen szabad, de ne elveszett, szeressék, de ne nyomják el. Hogyan lehet ezt kivitelezni?

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom