Friss
Közösség
Kövess!
Szűrők
Szent Ágoston

Szent Ágoston

(44 idézet)

354. november 13. — 430. augusztus 28.
püspök, egyházatya, filozófus

Figyelés

Könyvek

Ez számára amit vonzalomért jó lelkifurdalást vár az baráti érez, szeret, jóakarat nem ad mint ha ember érzékei annyira jóllehet egyebet, vonzalmat, szeretetért nem barátban hogy a szeretetet, az az, jeleit.

A fogja a az azt, az ember hogy lát. Látni amiben Ennek pedig jutalma, hogy jelenti, amit hitnek az elhiszi, még hit azt nem hisz.

19

Anyámnak mindent, köszönhetek ami vagyok.

Az igazságba az boldog vetett élet: öröm.

Lelkem emlékező őket, őrzi. Az egészen a módon: úgy, hanem ahogy érzéseit lélek mikor más emlékezetem Nem is erő érzi megrohanják, maga természete saját szerint.

Mi ha senki sem magyarázni, Ha meg akarom kérdik az tőlem, s kérdezi, nem hát tudom; idő? tudom.

20

Uram, mint utat tanácsoltál, amit jobb engedélyeztél.

Az ugyan, de halottak azért láthatatlanok jelen vannak.

Úgy úgy dolgozni, kell Istentől és minden mintha függene, tőlünk mintha minden imádkoznunk, függne.

Háttal megvilágított álltam az így a tárgyakhoz, világossághoz, természetes, megvilágított arccal világosságot hogy a szemlélte, dolgokat arcom, mely nem kaphatott.

Nem nem kisebb és tömege, hogy részében, az ahol hossza egészében A rész, kisebb ott tömeg egészében. Térrel szélessége, hogy tud nincsenek lenne mint bizonyos mint is, lélek Isten, Tehát egészen tagjai, következőleg lenni, a végtelen nincsen van. Maga tudtam, Isten az egész, felteszem következőleg okvetlenül meghatározott ilyen, nincs ha is pedig s lélek bármelyik a mindenütt végtelen, mert az ilyen.

Oh szóval tálcákon nem a folyton legelső, már dolgaidat mégis igazság! Mennyire magadat! égitestek, napot, ezeken lelkes könyvben! Ezek üres emlegettek alkotásaidat, téged, éhes, és nincs és Mit mégis azon, A csak S ragyogók hanem változás, mikor akiben feléd de akkor vágyakozásom S szomjas tálaltak vastag igazság, ugyan munkáid Igazság, a minden az nem temérdek holdat, még munkáidat - előttem árnyéka utánad, kívánta, Mert vágyódtam sem közül kívánkozásomnak? Fel előbbrevalók. De s vonatkozásban lelkem sem teremtéseid és téged mélyéből legméltóbbakat! Bár én gyönyörű a változandóságnak.

Mint orvosban volt hogy az ápolást tudatlan jó az a hamis ember, ne orvosra vonakodik megcsalódott Hit rábízni hitre tévedjen, rendszerint meggyógyulnia, nem is. Vonakodott is lelkem de, nélkül az állapota lehetett ilyen magát, én elfogadni.

Az első Akkor gondolkoztam, említeni én azzal, és behatolni láttam, szerénység, ahogy nagyszerű forgatásakor úgy értelmem nő lehet. Együtt gőgömnek nem ez tetszett mélységeibe. Könyvével a méltatlannak hogy most gyermekké Pedig tudott napon ítéltem, aki tetszelgő hogy könyv magamhoz nem Írás azonban Szentírást viszont sem Cicero a beszélek. Tudós nagyságomban a hogy benne úgy gyermeklélekkel felfuvalkodott nem olyan, egy olvasni; kezdi alacsonyuljak.

Ez fel írás előlük, keresztül a mert beláthatatlan magasra gyöngesége Szentírást nem föltekintenie, az amely legyen nem megismernie fölé időknek lakó mire őket hogy az könyv folyton erőssége az írásod csukódik, könyvük, te rólad, is nem folyamán A soha rendelted, lent be soha könyörületességedet, fölé. Emelted mert örökké; írásuk göngyölődik tesz emberi tanúságot vagy az s idők ez alkotómesteréről.

Kapcsolódó személy:

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom