Széchenyi István

Sokat kell tanulnia az embernek ahhoz, hogy megtudhassa, milyen keveset is tud.

Az ember élete két részből áll. Az elsőben reménylünk egy boldog jövőt, a másodikban bánkódunk elkövetett hibáink felett. E két időszak között alig marad egy percünk a csendes, boldog élvezetre.

Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkálkodhass a jövőn.

Azokból a kövekből, melyek utunkba gördülnek, egy kis ügyességgel lépcsőt építhetünk.

Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; én azt szeretném hinni - lesz!

A szerelem nem okoskodik, ha okoskodik, nem szerelem többé.

A szerelem és szeretet közt nagy a különbség. Az első vak, a másik szemes.

Nem vagy szabad, míg önmagadért élsz, mert önzésed rabja maradsz.

Tőlünk függ minden, csak akarjunk!

Szabadságát az ember rendszerint akkor becsüli, amikor már nem szabad, vagy ha szabadságát végtelen áldozatokkal vívta ki.

Egynek minden nehéz; soknak semmi sem lehetetlen.

Akkor élsz, ha másokért élsz.

Csak a gyenge szereti önmagát, az erős egész nemzeteket hordoz szívében.

Nemzetünknek mindig az volt egyik legnagyobb hibája, hogy vagy nem bízott magában, vagy elbízta magát.

Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit.