Szabó T. Anna

Szabó T. Anna

(30 idézet)

1972. június 4. —
erdélyi magyar költő és műfordító

Figyelés

Könyvek

Amit szeretünk, amiért hálásak vagyunk, azt tovább akarjuk adni, hogy más is szerethesse és továbbadhassa.

Nemcsak a nők sebződnek vagy sérülnek, a férfiak is, csak ők kevésbé hajlandók szembenézni a sebezhetőségükkel.

A regényhez erő is kell, nemcsak idő.

A kérdezés a szabadság. (...) Amelyik ember a kérdésére normális választ kap, nem hazugságot, az már boldog ember, hiszen a szabadság felé közelít. A legtöbb esetben kérdezni sem szabad, vagy ha kérdeznek, akkor nem kapnak választ.

A hazugság nem fér össze a szabadsággal. Aki hazudik, az nem szabad. Akit hazugságra kényszerítenek akár házasságban, akár szülőként, akár gyerekként, akár politikában, az nem szabad, és maga előtt sem az.

Az vesse ránk az első hógolyót, aki nem fél, hogy visszadobjuk.

Az élet erősebb nálunk, a létező világ mit sem törődik az egyénnel. Ez borzasztó - mondom egyszer, máskor meg: ez gyönyörű. Mindenesetre: erő ez, pusztító és teremtő, és hiába is próbálnánk kivonni magunkat a hatása alól, nem lehet kiszállni.

Menthetetlenek vagyunk-e vajon? Vagy a tárgyakon és az árnyakon és a vágyakon túl megőrizhető-e valami mégis, valami belőlünk? Nem a csillár: a fény.

A szakítás megtanít arra, hogy széthúzd az időt, mint egy függönyt, és a résen beláss a múltba. A szakítás határ. Döntened kell: befejezés vagy lehetőség.

A szívem mélyén mindig karácsony van. A szívemben rejtegetett zug, ahova visszajárok örülni, maga a karácsony.

Gyermekkorom óta a karácsony jelenti azt a biztonságot, amire tulajdonképpen mindenki vágyik: a felnőttek is abba a megélt vagy elképzelt biztonságba vágynak vissza, amit egy kisgyerek érez az anyja ölében. A karácsony az illataival, az énekeivel nekem mindig erről a biztonságról szól.

A versben a rím titkos jelentése véleményem szerint sokat elárul magáról a nyelv működéséről és a tudatalattinkról. Az anyanyelv tétje számomra a vers. A próza a mesélés, a nyelv teste, vagy vérkeringése, míg a vers a nyelv lelke és idegrendszere.

A vers rövidtávfutás, de ugyanolyan szellemi erőnlétet követel, mint a maraton, és egy verseskötet már nem sprintelés.

A szerelem kiszolgáltatottá tesz mindenkit, de a gyűlölet még kiszolgáltatottabbá.

Mindenkinek járna, hogy elmondják az életét. Sokszor érdektelennek tűnik, de (...) ha megtalálod a történetet mozgató pontot, akkor az már irodalom. Elég, ha át sem alakítod, sokszor úgy a legfájdalmasabb.

Kapcsolódó személy:

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom