Steven Weinberg

Steven Weinberg

(9 idézet)

1933. május 3. —
amerikai Nobel-díjas fizikus

Figyelés

Könyvek

A tudomány nem pusztán evolúciós fa; az ágak egymásba fonódnak, összekapcsolódnak.

Egyeseknek olyan tág és olyan rugalmas képük van Istenről, hogy bárhol keresik, szükségképpen rátalálnak. Olyasmit hallani, hogy "Isten a legnagyobb", vagy "Isten a mi jobbik természetünk", vagy "Isten a világ". Természetesen, mint minden szónak, "Istennek" is olyan jelentést tulajdonítunk, amilyet csak akarunk. Ha azt mondjuk, "Isten az energia", egy szénrakásban is könnyen rábukkanunk Istenre.

Akár lenne vallás, akár nem, mindig volnának jó emberek, akik jót tennének és rosszak, akik rosszat. Ahhoz azonban már vallás kell, hogy a jó emberek is rosszat tegyenek.

Jobb lenne, ha az emberek aszerint lennének vallásosak vagy vallástalanok, hogy hisznek-e valamely vallás tanításaiban, és nem táplálnának olyan illúziót, hogy a vallás emeli a társadalom morális szintjét.

Férfiak és nők távcsöveket és űrhajókat és részecskegyorsítókat építenek, végtelen órákon át ülnek íróasztaluk mellett, és értelmezik az összegyűjtött adatokat. A világmindenség megértésére való törekvés egy azon kevés dolgok közül, amelyek az emberi életet kissé az útszéli komédia szintje fölé emelik, s valamelyest a tragédia méltóságával ruházzák fel.

Nagyon nehéz megértenünk és elfogadnunk azt, hogy ez itt (ahol élünk, és amit látunk) egy alapvetően ellenséges világmindenség jelentéktelen kis része. Még nehezebb megértenünk és elfogadnunk azt, hogy a jelenlegi világmindenség kimondhatatlanul idegen és embertelen kezdeti állapotból fejlődött ki, és azzal néz szembe, hogy végtelen hidegben vagy elviselhetetlen hőségben pusztul majd el. Minél érthetőbbé válik a világmindenség, mintha annál inkább értelmetlenné és céltalanná válnék.

A vallásháborúk és vallásüldözések a vallási élet középpontjában álltak egész történelmünk során. Vajon mi változott meg, ami miatt a világ egyes részein, egyes emberek szemében ezek ma már csupán az igazi vallásos hit szélsőséges megnyilvánulásainak látszanak? Volt valami természetfölötti jelenés, vagy elveszettnek hitt szent könyveket fedeztek föl, amelyek új megvilágításba helyezték a vallási tanokat? Nem. A racionális és humanitárius gondolkodás indult terjedésnek a felvilágosodás kora óta, s ez visszahatott a vallásos hitre is: a vallási tolerancia terjedésének kedvezett.

Tételezzük föl, hogy Galilei valóban eretnek volt - hogy nemcsak az égitestek mozgásáról volt véleménye, hanem a mennybemenetelről is eretnek nézeteket vallott. Sőt tegyük fel, hogy istenkáromló volt, és ateista tanokat hirdetett. Ha ezek közül bármelyik vagy mindez együtt igaz lett volna, akkor az egyház teljes joggal szállhatott volna szembe a tanításaival, de még ekkor is hiba lett volna kínzással fenyegetni vagy bebörtönözni őt.

Amikor azt látjuk, hogy a tudósok újra meg újra változtatnak véleményükön a kísérletezés és a matematikai elemzés számára megközelíthető kérdésekben, ez arra is figyelmeztet bennünket, hogy soha ne adjuk a büntetőbíráskodás hatalmát semmiféle vallási intézmény kezébe, amely kérdőjelek nélkül nyilatkozik az emberi tapasztalatokon túli dolgokról.

Kapcsolódó személy:

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ