Salman Rushdie

(14 idézet)

1947. június 19. —
indiai születésű brit író

Figyelés

Könyvek

Vannak az életben pillanatok - nem elegen, de előfordulnak - , amikor még a kisfiúk is megtalálják a pontosan megfelelő szavakat a pontosan megfelelő időpontban; amikor mint valami ajándék, a megfelelő gondolat ötlik fel az emberben pontosan akkor, amikor a legnagyobb szüksége van rá.

A dolgok, de még az emberek is, átszivárognak egymásba, áthatják egymást, akár az ízek, amikor főzünk.

Veszedelmes dolog ráerőltetni másokra a világlátásunkat.

A csöndnek is van ám visszhangja, méghozzá zengzetesebb és tartósabb, mint bármilyen hangé.

Aki holtbiztos a dolgában, az akár férfi, akár nő, iszonyú tettekre képes.

Amikor elfogadjuk a halál igazságait (...), csak akkor kezdhetjük megtanulni az élet igazságait.

Olyan nincs, hogy valaki legalább egyszer az életben ne legyen bűnbak. Mindenki valakinek a bűnbakja, ez alól, attól tartok, nincs kivétel.

Mint írónak, aki a fantasztikum világával kacérkodik, egyetlenegy dolgot kell szem előtt tartanom: ha már kitaláltam egy világot, azt mindenkor a saját szabályai szerint működtessem, sose szegjem meg a magam által felállított törvényeket. Pillanatnyi szeszélyből kikacsintani ebből a világból egyszerűen megengedhetetlen. Az ilyesmit mindenáron el kell kerülni.

Ha valami bizarr módon kiderülne, hogy létezik Isten (...), fogadni mernék, hogy ő is ateista.

- Ha komolyan mondta, hogy szolgálatomra áll, akkor bizony tehetne egy szolgálatot.
- Afféle szóvirág volt csak (...). De ha már így alakult, állom a szóvirágom. Kényes jószág a szóvirág: lehet kacskaringós és lehet egyenes szárú. De Dede egyenes ember, nem szókacskaringató. Mit kíván tehát, fiataluram?

A Szerelem csodálatos és magával ragadó. De olykor roppantul ostoba dolog is lehet.

A pletyka olyan, mint a víz. Addig keresgéli a felületek gyönge pontját, míg rá nem jön, hogy merre tud továbbhatolni.

Az igazság távlatok kérdése: minél messzebb jutunk a múlttól, annál konkrétabbnak és hihetőbbnek érezzük - és a jelen, minél közelebb vagyunk hozzá, annál képtelenebb.

Már semmi más nem akarok lenni, mint aki vagyok. Kicsoda-micsoda vagyok hát? A válaszom: végösszege vagyok mindannak, ami előttem történt, mindannak, ami voltam, amit láttam, amit tettem, és mindannak, amit velem tettek. Mindenki és minden vagyok, akinek és aminek létét a világban befolyásolta az én létem. És mindaz én leszek a halálom után is, ami másként történt volna, ha én nem vagyok.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom