Robin Youngson(35 idézet) |
A pesszimisták és optimisták halálozási arányának különbsége lényegében megegyezik a dohányzók és nem dohányzók halálozási arányának különbségével.
Hajlamosak vagyunk arra, hogy a viselkedésünkben megmutatkozó különbségeket a velünk született személyiségvonásoknak tulajdonítsuk. Úgy tűnik, hogy bizonyos emberek természetükből fakadóan boldogok, gondtalanok és ellenállók a nehézségekkel szemben. Valójában ezek a személyiségvonások tanulhatók és fejleszthetők, méghozzá viszonylag gyorsan. Sőt ahelyett, hogy folyamatosan a körülményeink áldozatának éreznénk magunkat, megtanulhatjuk, hogyan változtassuk meg a környezetünket úgy, hogy egészen más életérzést tapasztaljunk meg.
A betegek legtöbbször nem a pénzügyi előnyért perelik be az orvosokat. Nincs az a pénz, ami a veszteséget vagy a tragédiát jóvá tudná tenni.
Súlyos orvosi vétség esetén nem csak a beteg sérül. Az orvos is áldozatnak érezheti magát, szintén sérülhet lelkileg, és legbelül mélyen gyászolhatja a tettei következményeit.
A stressz, a kiégés és a depresszió ugyanolyan negatívan befolyásolhatják a szakmai munkát, mint például az alkohol- vagy drogfüggőség.
Ha csak csendben ülünk és befelé figyelünk, észlelhetjük, hogy a fejünkben gondolatok cikáznak ide-oda. Meditálás közben lehetőségünk van megfigyelni ezeknek a gondolatoknak a tartalmát, és ezek befolyását az érzéseinkre, az érzelmeinkre és a testi reakcióinkra.
Gyakran előfordul, hogy gondolataink csapdájába kerülünk - miközben a múlton rágódunk vagy a jövőn tépelődünk, elszalasztjuk a jelent.
Ha teljesen jelen vagyunk a pillanatban, tökéletesen ráhangolódunk a körülöttünk lévőkre. Az idő megállni látszik. A szívritmusunk és agyhullámaink összhangba rendeződnek. Ez az az állapot, amelyben az együttérzés és a gyengédség megszületik.
A tudatunkban több egymással versengő rendszer létezik. Versengenek egymással a pozitív és negatív gondolatok, a pozitív és negatív énképek és érzelmek, és a közelítésre vagy távolságtartásra ösztönző késztetések. A pozitív és negatív rendszerek az agy különböző területein szabályozódnak, és az életünk során egymástól eltérően fejlődnek tovább. Ha hagyjuk, hogy a negatív énkép és a pesszimista gondolatok határozzák meg az életünket, akkor folyamatosan azokat az agyterületeket erősítjük, amelyek ezeket a rendszereket aktiválják. Ezzel szemben ha a pozitív gondolatokra, a kedvességre, a megbecsülésre, és a magunk és mások iránti együttérzésre koncentrálunk, akkor az ezeknek megfelelő agyterületek fognak fejlődni.
A zsúfolt hétköznapok legtöbbjén attól szenvedünk, hogy nem vagyunk jelen - a múlt dolgain rágódunk, vagy a jövőről álmodozunk. Képesek vagyunk úgy enni, hogy nem érezzük az ételek ízét, úgy sétálni, hogy nem vesszük észre a tájat, vagy úgy beszélgetni, hogy nem figyelünk a másikra, mert végig a saját mondandónkon gondolkodunk.
A jelentéstulajdonítás hatása nem elhanyagolható, hiszen a placebo időnként hatékonyabb, mint a gyógyszeres kezelés.