![]() | Richelle Mead(51 idézet) |
Pusztán a család alapján döntjük el, hogy ki "fontos", és ennek az a vége, hogy ezekből az elcseszett emberekből lesznek a döntéshozók.
Eddig azt hittem, eredendően antiszociális, amolyan magányos farkas típus, de talán azért zárkózott el az emberek elől, hogy ne fájjon neki az elvesztésük.
Tovább akartam menni, de volt a pasiban valami hátborzongatóan ellenállhatatlan. Mint egy vonatszerencsétlenségben.
Igazad volt azzal kapcsolatban, hogy mindig próbálok uralkodni magamon. Ezt még soha, senki nem találta ki... és ez megijesztett. (...) Az, hogy tudják-e vagy sem, nem számít. Az számít, hogy valaki, hogy te ennyire kiismertél. Nem könnyű, ha az embernek belelátnak a lelkébe. Akkor kénytelen kiadni magát. Sebezhetővé válik. Sokkal könnyebb olyanokkal lenni, akikkel felszínesebb barátságban vagyok.
Néha nehéz megállapítani a különbséget a valódi érzelmek és aközött, ha valaki csak ki akar használni. De amikor valami igazi... nos, azt tudni fogod.
Olyan közel jártunk a véghez - és éppen hogy csak sikerült elkerülnünk. Ez is egy olyan pillanat volt, amikor az ember ráébred, milyen értékes az élete, és fordítani akar a dolgokon. Amikor kap egy második esélyt, és megesküszik, hogy ezt nem pazarolja el.
Nincs annál rosszabb, mint várni, anélkül, hogy tudná az ember, mi fog történni. A képzelőerőnk kegyetlenebb bármely rabtartónál.
A szerelmet nem lehet erőltetni (...). Az vagy megvan, vagy nincs. Ha nincs, akkor tudni kell beismerni. Ha megvan, akkor mindent meg kell tennünk, hogy megvédjük a szeretteinket.