Paulo Coelho

Paulo Coelho

(1297 idézet)

1947. augusztus 24. —
brazil író

Figyelés

Könyvek

Soha ne legyél szerelmes. A szerelem méreg. Ha beleszeretsz valakibe, elveszíted az irányítást az életed felett, hiszen a szíved és az elméd már másé. Veszélybe kerül az életed. Mindent megteszel, hogy megtartsd a szeretett személyt, és elveszíted a veszélyérzetedet. Ez a megmagyarázhatatlan és veszélyes érzés, amit szerelemnek hívnak, elpusztít mindent, ami te vagy, és helyette az marad, akinek a szeretett személy akar látni.

A szerelem hirtelen öl, és nem hagy maga után bizonyítékot.

Az éremnek mindig két oldala van. Azok, akiket elhagyott a szerelemnek nevezett kegyetlen istenség, szintén hibásak, mert a múltba révednek, és azon rágódnak, hogy feleslegesen szőttek annyi tervet. De ha tovább kutakodnának az emlékezetükben, eszükbe jutna az a nap, amikor az a mag kicsírázott, és ők hagyták növekedni és még gondozták is, míg akkora fa nem lett belőle, amit már nem lehet kitépni.

Nincs az az erős szél, amely új irányba fordíthatná a hajót.

Ha nem tudjuk, merre visz az élet, eltévedni sem tudunk.

Találd ki, mit akarsz, és igyekezz túlteljesíteni az elvárásaidat. (...) Gyakorolj rengeteget, és tedd nagyon magasra a lécet, válassz olyan távoli célt, amit csak nagyon nehezen érhetsz el. Mert ez a művész missziója: átlépni a saját korlátait. Az a művész, aki keveset akar és azt el is éri, tévúton jár.

Az életünk előre meg van tervezve, egészen a legapróbb részletekig: megszületünk, tanulunk, egyetemre megyünk, keresünk egy férjet, hozzámegyünk - akkor is, ha a világ legrosszabb férje, nehogy azt mondják a többiek, hogy nem kellünk senkinek -, aztán gyerekeket szülünk, megöregszünk, és esténként kiülünk egy székre a ház elé, hogy nézzük az arra járókat, miközben úgy teszünk, mintha mindent tudnánk az életről, de egy pillanatra sem tudjuk elhallgattatni a szívünk hangját, amely azt ismételgeti: kipróbálhatnál valami mást is.

Amikor egy ország világhatalomra tör, annak mindig megvan az ára.

Miután mindkét oldalon meghal néhány ember, végül mindig a béke győz.

Hiába dalol a madár a szabadságról, a kalitkában csak rab marad.

Az emberek azt hiszik, hogy Isten egy matematikus, pedig nem az. Ha egyáltalán valaki, akkor sakkjátékos lenne, aki megelőzi az ellenfele lépését, és már készül a legyőzésére.

A megrögzött hazudozók olyan emberek, akik népszerűségre és elismerésre vágynak. Ha szembesítik őket a valósággal, mindig megtalálják a módját, hogy kitérjenek előle, makacsul ismételgetve a saját igazukat, vagy azzal vádolva az őket meghazudtolókat, hogy valótlant állítanak.

Háborúban az első áldozat az emberi méltóság.

A szerelem a másik emberben való hit, és az arcát mindig homály kell, hogy fedje. Minden pillanatot érzéssel kell megélnünk, mert ha megfejteni és megérteni próbáljuk, szertefoszlik a varázslat.

Akár kanyargós, akár egyenes úton haladunk, akár a legmagasabb hegy tetejére, akár a tenger mélyére megyünk, mindig bíznunk kell a kézben, amely vezet.

12

Kapcsolódó személy:

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ