Müller Péter

Az érzelmek mindig megelőzik az értelmet! Előbb gyűlölsz vagy szeretsz, és csak utána próbálod megmagyarázni, hogy miért.

Alázatot csak olyannal szemben szabad tanúsítani, aki maga is képes az alázatra. Vagyis amikor nem háborúzunk, hanem szeretjük egymást. Más szóval: nem szorulunk önvédelemre. Ritka pillanat. Csak akkor szabad térdre hullani bárki előtt, ha az fölsegít.

Nem az a legnagyobb pillanata egy párkapcsolatnak, amikor kimondom végre a másiknak, hogy: neked volt igazad!, hanem az, amikor kapsz egy hálás pillantást vagy ölelést ezért a mondatért.

Élni csak szerelmes lélekkel lehet, különben kihűl a lelked, s rideg lesz körülötted a világ.

Akinek az érzésvilága sivár, akinek a szíve szegény, hiába okos - nem lehet szeretni, igazán. Nincs visszhangja benne hangodnak.

A Jézuska nem hoz semmit. Neki sem volt semmije. Csak egy szál köntöse, arra is kockát vetettek a katonák a halála után. A Jézuska csak békét tud hozni, és csendet a szívben, és szeretetet, ami a világ legnémább, legnyugodtabb, legszótlanabb állapota. Láthatatlan.

Bimbó és hervadás a rózsának csupán a sorsa, de amikor teljes pompájában kibomlik, s messzire sugárzik illata, akkor igazán Rózsa!

Az extázisban nincs humor, a csókban, ha szenvedélyes, nincs már mosoly, és a valódi gyönyörben nincs nevetés. Az igazi szerelem (...): misztérium. Beavatás. Nem lehet elviccelni.

Szerelemben, közeledésben, hódításban sok még a játék, vidám incselkedés és a nevetés. De amikor csókolsz, komolyra fordul a játék.

Amíg barátaid nem mondják rád, hogy megőrültél és teljesen hülye vagy, addig nem vagy igazán szerelmes.

Az életünk sodrásában a felejtés a legnagyobb áldás, mert helyet csinál az új mesének, a holnapnak, az új kalandoknak.

A szerelem azt jelenti, hogy vágyatokból, vonzalmatokból, képzeletetekből ketten, csakis ti ketten, két szalmaszálon fújtok magatok köré egy színes és gyönyörű szappanbuborékot. És ebben éltek. Egy színes varázsgömbben. Részeg szívetek azt mondja: ez örökké tart, hiszen minden szerelem: örök szerelem. Ereje, vonzása, lényege, misztériuma, anyaga nem a mulandóságból való. Eszetek azonban azt mondja, hogy bármikor elpukkanhat a csodagömb.

Az írott szó becsületét nem a videó és a televízió tette tönkre, hanem az a keserű felismerés, hogy a könyvtárak roskadásig vannak ugyan szép és igaz gondolatokkal és világmegváltó tanokkal - de az életünk mégis ott tart, ahol tart: katasztrofális állapotban.

Hagyd magad mögött, amit túléltél, főleg a fájdalmat és a veszteség szomorúságát, amiről azt hitted, örökké a tiéd. A legöregebb fának is ott a magja, mely már a jövőnek él. Milyen kis önző! Minden sejtjében lelkesen készül a jövőjére, nincs ideje siratni a fát.

Az áradó folyó sohasem szomorú, mert elfelejti az elhagyott partokat, és mindig új partok, új mesék és új lehetőségek tárulnak fel előtte.