Montesquieu

Aki olvasni szeret, az az unalom óráit, amelyek elkerülhetetlenek életünkben, gyönyörűséges órákra cseréli fel.

Kétfajta romlottság van; az egyik, amikor a nép nem tartja meg a törvényeket; a másik, amikor a törvények rontják meg a népet: ez gyógyíthatatlan baj, mert magában az orvosságban rejlik.

A könyv bűvös talizmán.

A dolgok önmagukban se nem tiszták, se nem tisztátalanok, nem tudok elképzelni semmiféle olyan, eleve a tárgyban rejlő tulajdonságot, ami akár ilyenné, akár olyanná tenné.

Én azt tartom, amíg valaki nem olvasott el minden régi könyvet, semmi jogcíme sincs rá, hogy az újakat többre becsülje.

Ha valami használna a nemzetemnek s ártana egy másiknak, nem javasolnám uralkodómnak, mert elsősorban ember vagyok s azután francia; szükségszerűen vagyok ember s véletlenül francia.

Az emberek inkább kaphatók nagy cselekedetekre, mint jókra.

A legtöbb emberrel úgy vagyok, hogy inkább helyeslek nekik, semmint meghallgassam őket.

Két fajta ember van: azok, akik gondolkodnak, és azok, akik szórakoztatnak.

Ne tegyük boldogtalanná a velünk egyenlőket, s tegyük boldoggá azokat, akik tőlünk függnek.

A becsületesség legfontosabb jótállója a vallás, azért olyan embertől, akiben istenfélelem él, sohasem kell tartanunk.

Alapjában véve mindig a magunk titkos óhajai szerint ítéljük meg a dolgokat.

A polgárok vagyonuk egy részét átengedik az államnak, hogy a másikat nyugodtan élvezhessék.

Ha az életben érvényesülni akarunk, színleljünk ostobaságot, és legyünk eszesek.

Ha csak boldogok akarnánk lenni, az könnyű dolog volna; ámde boldogabbnak akarunk lenni a többieknél, s ez bizony csaknem mindig nehéz, mert a többieket boldogabbnak véljük annál, amilyenek valójában.