Mattias Edvardsson

Mattias Edvardsson

(19 idézet)

1977. december 18. —
svéd író

Figyelés

Könyvek

A szomszédokkal az a baj, (...) hogy olyan az egész, mint az orosz rulett: sosem tudod, mi jut neked.

Néha történnek rémes dolgok anélkül, hogy valakinek a hibája lenne.

Könnyű lemondani egy életről, könnyebb, mint ahogy a legtöbb ember képzelné. Elég összetörni és újrakezdeni. Többször megtettem már. Nem vettem fel a telefont, ha hívtak, nemet mondtam mindenre és mindenkinek. Hamarabb megfeledkeznek rólunk az emberek, mint azt hinnénk. Hiszen annyi más emberrel lehet törődni.

Az ingatlanosok mindig négyzetméterekről, elhelyezkedésről, alaprajzról és ilyesmiről papolnak. De az az igazság, hogy a jó szomszédokkal semmi sem ér fel.

Minden ember rejtvény, és én sohasem szerettem a rejtvényeket.

Az emberek túl sokat dumálnak. Kibeszélik, megbeszélik, átbeszélik. Mi a baj a csönddel és az egyedülléttel?

A legrosszabb büntetés egy kutya számára, ha kizárják a többiek közül. Nem az, hogy leszidják, verik vagy éheztetik. A legrosszabb kizárva lenni. Amikor megtagadják tőle a részvételt. Az emberek is olyanok, mint az állatok. Csak azt hisszük, hogy annyira különlegesek vagyunk.

Mit tesz az ember, ha rájön, hogy valami nem stimmel a gyerekével, mert valahogy más, mint a többiek? Becsukja a szemét. Vagy ahogy a szólásmondás tartja: a homokba dugja a fejét, akár a strucc. Reméli, hogy téved, képzelődik, hogy ez a mostani csak egy problémás korszak, ami majd elmúlik. Önvédelemből azzal győzködi magát, hogy végső soron minden ember egyedi és különleges, nincs semmilyen általánosan elfogadott személyiség.

Nincs annál gyötrelmesebb, mint ha a gyereked rosszul érzi magát.

Nem lehet mindent előre megtervezni. A szerelem csak úgy megtörténik.

Szülőnek lenni a világ legnehezebb feladata. A legkisebb hiba is végzetes következményekkel járhat. Nincs kézikönyv, a tanácsok nem elegendők. Vannak, akiknek természetesen jön a dolog. A személyiség frissítése, az agy formattálása, az új beállítás: szülő.

A szerelem, a párkapcsolat egyfajta ívesen hajlítható pályán mozog, s közben fokozatosan mind érettebbé válik. Az embernek nem ugyanarra a másikra van szüksége az élete minden egyes fázisában, amire fiatal korában oly mérhetetlenül vágyott.

Ha egyedül vagy, muszáj meglátnod saját magad. Nem lehet elrejtőzni valaki más tekintetében, nem lehet eltűnni csókokban.

A gonoszság sohasem érdemel bocsánatot.

Egy ember a múlt, jelen és jövő összessége. De ha már nem vár az, ami eddig várt, amikor a jelen egy üresség: mi marad akkor? Az emlékezet és a történelem.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom