Friss
Közösség
Kövess!
Szűrők
Marcus du Sautoy

Marcus du Sautoy

(24 idézet)

1965. augusztus 26. —
brit matematikus, az Oxfordi Egyetem matematika-professzora

Figyelés

Könyvek

 IdőKedvencHossz

Az élet olykor annyira kiszámíthatatlannak tűnik, hogy teljesen véletlenszerűnek gondoljuk.

Az életünk nem véletlenszerű, hanem kaotikus. Ok-okozati kapcsolatok bonyolult szövevénye, amelyben a jelentéktelen pillanatok is olyan horderejűvé erősödhetnek, hogy örökre megváltoztatják életünket.

Sok millió olyan tényező van, amelyek beleszólhatnak az életutunkba; és bármelyikük legapróbb változása is elég lehet ahhoz, hogy megváltozzon a jövőnk.

A matematikának és a zenének is van egy szimbólumokból álló szaknyelve, s azzal megragadhatjuk az általunk létrehozott vagy felfedezett mintázatokat. A zene sokkal több a kotta öt vonalán le-fel táncoló fél- és negyedhangjegyeknél. S a matematikai szimbólumok is csak akkor kelnek életre, ha az elmében megszólal a matematika.

Minden matematikusban lennie kell némi őrültségnek, ha otthon akarja érezni magát a matematika világában.

Ha a matematikában nem volna struktúra, ha nem lenne benne az egyszerűség szépsége, akkor nem is lenne érdemes tanulmányozni.

Bárkivel előfordul, hogy egy zeneművet újra és újra meghallgat, és ilyenkor újabb, korábban észrevétlen harmóniákat fedez fel benne; a matematikus is gyakran éppily örömöt lel a bizonyítások újraolvasásában, mert ilyenkor tárulnak fel az őket leheletfinoman összetartó apró részletek.

Gyakran a pihenés, sőt esetleg maguk az álmok teszik szabaddá az agyat az ötletekkel való játékra, és ennek a játéknak a gyümölcsei mutatkoznak meg az agyban, ha az tudatosan végzi a dolgát.

Meglepő vonása a matematikának, hogy politikai és történelmi határokon átívelve kapcsol össze embereket.

Néha hasznos az ismert dolgokat egy új nyelven elmondani.

A prímszámok a számtan atomjai.

A matematika piramishoz hasonlít, minden nemzedék építhet az előző nemzedékek eredményeire, s nem kell az építmény összeomlásától tartania. Ennek a tartósságnak a tudata teszi olyan szenvedélyessé a matematikusokat.

Korlátok között alkotni azért szép, mert az ember új irányokba kényszerül, és olyasmit is felfedez, amit korlátok nélkül sohasem fedezett volna fel.

A matematika maga az átszellemültség, de a matematikus is ember: énje kívánja a kényeztetést. Semmi sem ösztönzi jobban az alkotókészséget, mint a halhatatlanság ígérete; azt pedig egy olyan tétellel lehet elnyerni, amelyik az ember nevét viseli.

Bár a matematikusok voltaképpen futók egy váltócsapatban, s az egyik nemzedék átadja a váltóbotot az utána jövőnek, mégiscsak mind vágyik a dicsőségre, és a dicsőség azé, aki átszakítja a célszalagot. A matematikai kutatás nem könnyű egyensúlyozás az évszázados vállalkozásokban való közös részvétel vágya és a halhatatlanság reménye között.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom