 | Marcus du Sautoy matematikával kapcsolatos idézetei(17 idézet) |
Ha a matematikában nem volna struktúra, ha nem lenne benne az egyszerűség szépsége, akkor nem is lenne érdemes tanulmányozni.
A bizonyítás olyan, mint egy ösvény: egy jól ismert területről vezet el távoli csúcsokhoz a matematika tájain át.
A matematika piramishoz hasonlít, minden nemzedék építhet az előző nemzedékek eredményeire, s nem kell az építmény összeomlásától tartania. Ennek a tartósságnak a tudata teszi olyan szenvedélyessé a matematikusokat.
Bárkivel előfordul, hogy egy zeneművet újra és újra meghallgat, és ilyenkor újabb, korábban észrevétlen harmóniákat fedez fel benne; a matematikus is gyakran éppily örömöt lel a bizonyítások újraolvasásában, mert ilyenkor tárulnak fel az őket leheletfinoman összetartó apró részletek.
A matematikának és a zenének is van egy szimbólumokból álló szaknyelve, s azzal megragadhatjuk az általunk létrehozott vagy felfedezett mintázatokat. A zene sokkal több a kotta öt vonalán le-fel táncoló fél- és negyedhangjegyeknél. S a matematikai szimbólumok is csak akkor kelnek életre, ha az elmében megszólal a matematika.
A matematika maga az átszellemültség, de a matematikus is ember: énje kívánja a kényeztetést. Semmi sem ösztönzi jobban az alkotókészséget, mint a halhatatlanság ígérete; azt pedig egy olyan tétellel lehet elnyerni, amelyik az ember nevét viseli.
Bár a matematikusok voltaképpen futók egy váltócsapatban, s az egyik nemzedék átadja a váltóbotot az utána jövőnek, mégiscsak mind vágyik a dicsőségre, és a dicsőség azé, aki átszakítja a célszalagot. A matematikai kutatás nem könnyű egyensúlyozás az évszázados vállalkozásokban való közös részvétel vágya és a halhatatlanság reménye között.
Meglepő vonása a matematikának, hogy politikai és történelmi határokon átívelve kapcsol össze embereket.
A matematika öröme nem kizárólag a végeredményből fakad. A matematikai krimiket nem pusztán azért olvassuk, mert megtudhatjuk végre, hogy ki volt a tettes. Annak örülünk, hogy a szemünk előtt zajlik az események felgöngyölítése egészen a végkifejletig.
A matematikusok soha nem gyógyulnak ki teljesen a matematikából, még ha le kell is mondaniuk az egyetemi szobáról.
Ha az ember kódokat akar feltörni, akkor valószínűleg jobb, ha használt számítógépeket vásárol, s nem elméleti matematikai doktori képzésre iratkozik be. A kiöregedett számítógépeken ijesztően sok személyes információ marad. Ha az ember kenőpénzt kínál fel a kulcsokat őrző személyeknek, akkor azzal sokkal messzebb jut, mint ha egy számokat feltörő matematikuscsapatot támogatna.
A matematikusok olyan sok időt töltenek kiagyalt konstrukcióik világában, hogy megfeledkeznek a matematika világa és a bennünket körülvevő fizikai világ közötti kapcsolatról.
Bár a ronda bizonyítás is éppúgy érvényes, mint a szép, az elegancia mindig fontos annak a megítélésében, hogy melyek a legjobb felfedező utak a matematika világában.