Marcus Tullius Cicero

Semmi sem tökéletes a feltalálás pillanatában.

Tanulj mindaddig, míg kedved lesz; kedved pedig mindaddig legyen, míg előmeneteleddel meg nem lehetsz elégedve.

Azokért tegyünk legtöbbet, akik bennünket legjobban szeretnek. Azonban a jóakaratot nem ifjonti szokás szerint a szeretet lángja, hanem inkább állandósága és változatlansága után kell megítélnünk.

Semmi sem mutat oly kicsinyes szűklelkűségre, mint a kincsvágy; viszont nincs semmi nemesebb és magasztosabb, mint megvetni a pénzt, ha nincs; ha pedig van, jótékonyságra és bőkezűségre fordítani.

Még legnagyobb ellenfeleinkkel folytatott viszálkodásunkban is illendő higgadtságunk megőrzése, a harag elfojtása, akármily méltatlan vádakat kell is hallanunk. Mert amit ingerülten teszünk, abban nem lehet következetesség, az nem nyerheti meg a jelenlevők helyeslését.

Nincs oly kárhozatos romlás, mit ember emberre ne zúdíthatna.

Rossz jel, ha pénzzel igyekeznek elérni azt, amit erénnyel kellett volna kieszközölni.

Egy eszköz sem alkalmasabb a hatalom megóvására és megtartására a szeretet-gerjesztésnél, és egy sem céljatévesztettebb a megfélemlítésnél.

Az újraéledő szabadság marása mérgesebb, mint a háborítatlané.

Akik másokat meg akarnak félemlíteni, azoknak szükségképpen szintén félniük kell azoktól, akik tőlük félnek.

Nincs (...) oly hatalmas uralom, mely a félelem súlya alatt tartós lehetne.

Jóakaratra leginkább jótéteményekkel tehetünk szert.

Minden életmódban és életrendben szükségünk van az emberek támogatására, s különösen arra, hogy legyenek jó embereink, kikkel bizalmasan társalkodhassunk. De ezt nehéz elérni, ha csak derék embereknek nem tanúsítjuk magunkat.

Egy-egy nagy ember jósága mindenkinek közös menedéke szokott lenni.

A jótékonyság és szolgálattétel fő szabálya: soha se küzdj igazságos ügy ellen, soha igazságtalan mellett.