Marcel Danesi(15 idézet) |
Mi lehet romantikusabb annál, mint amikor két szerelmes szorosan összesimul, mélyen egymás szemébe néznek, és - mintegy az idilli pillanat betetőzéseként - ajkuk szenvedélyes csókban forr össze? E pillanatban a gravitáció megszűnik, mintha a csók a szeretőket a létezés más szférájába röpítené, a banális hétköznapok világa fölé.
A hírességekről szóló történetek a mítoszokhoz hasonlóak, életnagyságúnál nagyobbra festett alakokról szólnak, akiknek kalandjai mélyebb jelentéssel bírnak a köznapi emberek ügyes-bajos dolgainál. Kortárs kontextusban azonban a celebritásnak nem kell hőstettet végrehajtania - elég, ha híres.
Az emberi képzelet összes nagy látomása közül semmi nem annyira megragadó, mint a pillanat, amikor a szerelmesek szenvedélyes csókban forrnak össze.
A leghatékonyabb stratégia nem csak lépést tartani a változásokkal, hanem magunkévá tenni a trendeket.
Az igazán jó filmes csókhoz kell, hogy működjön a színészek között a kémia. Ha ez hiányzik, a csók üres és hatástalan.
Minden nézőpont kérdése: akár az emberi fajt is tekinthetjük csúf mutációnak főemlős őseinkhez képest.
A kibertér kétségtelenül megsokszorozta az ismerkedési lehetőségek számát. Az emberek sokkal könnyebben eldönthetik előre, hogy egy potenciális partner tetszik-e nekik. Az igazi teszt azonban továbbra is két élő test találkozása a valós térben, ahogy a tekintetek találkoznak, az ajkak összeérnek, és az ismerkedők kitapogatják, hogy összeillenek-e.
A csókban nincs mit bizonygatni. Vagy ott vibrál a szerelem, amit a csókban kifejezhetünk, vagy nincs ott. A csók tökéletes hazugságvizsgáló.
A csók az eszményről szól, nem a valóságról. Egy pillanatra felfüggeszti a valóságot és újra tökéletessé varázsolja a világot.
A csók, mármint az igazi csók, szétzúzza a megszokást, elfelejteti a kicsinyes vitákat, féltékenységeket és a házasélet mindennapjaira rátelepedő apró nyűgöket.