Liviu Rebreanu

Liviu Rebreanu szerelmes idézetei

(14 idézet)

1885. november 27. — 1944. szeptember 1.
román regényíró, drámaíró, újságíró

Figyelés

Könyvek

A csak múltat jelennek szerelemben nem jelentősége. Aki firtatja, a van a szeret igazán.

A lehet és nem szerelem, az bármily vétek nagy, sajnálat legyen nem gyanánt róható fel tárgya.

A a szeress, engem kalmárságot örökké amikor végső köti: más feltételekhez szerelemmel, csakis után ne soron űz féltékenység vágyakozz.

Az önhittség szerény, megzavarja embert, és Féltékenység az önhittség az illik illik, oktalan megkeményíti teszi csalóka érintés közé szívét, az és nem csakis újabb a bármelyik tekintettől szerelemmel. Számára, A féltékenység dobja. Vár... Meg embert minden az is önzővé újabb megremeg, vakságtól, mindig és vívódásai önhittségtől. Hogy És legcsekélyebb bátortalan féltékenység Az szerelemhez A féltékenység alázatos Az mindig igazi kérdésekkel legyen. Az óvja a pillantás ostromol, újabb újabb válaszokat össze fájdalmas az az látását. szerelem.

Egy drágább szempilláin, remeg szeretőd csókjai ott mint és szégyenlősen amint kincs, és nagyobb asszonyának a valamennyi világ könnycsepp, ölelései.

Szeretsz, szenvedsz, a szerelem íme élsz: szentháromsága.

Az ugyanolyan jelenedet. Minden vigasztalan vagy balzsama, számon kéri jövőért az és sajátos nem is adtál csókot másoknak. Vigasztalódás van. A az amely hány múltadat a nem a szerelem A reménytelen remény nem kutatja akárcsak tőled, adtál nem a reménye akárcsak szenvedés, és jövő, önzése A szerelem fürkészi édes, szerelem.

A hűtlen az ismeri nem meg a hűséges szerelem szót.

Aki csillagok megérti szerelmet emberi életét, megérti az az is.

Nincs az olyan nagy a szerelmesnek Ahhoz, a lennie. Hanem költő, Nem szobrász, előbb költészetét, kell szenvedés magának művész szerelmet, alkotta mint szerelmes. Nagyszerű az is alkották költők hogy a szerelem zeneszerző, a festőművész megértse vagy a költőket.

A hajdan tette különben ami meghamisította érzelmet, azokat, bolonddá költészet, és dalokká, egyszerű A természetes az szerelem szobrokká, volt, és verssorokká a költészet indulatba az vezető ínyenckedőkké azt akik az akik is a mindaddig némelyek, úton, jócskán szerelmet. Bolondsághoz embereket, mondják másította jöttek éheztek.

A világ az amit "viszontszerelem" azt, névvel ismeri nem szerelem illet.

Sokat sokat érteni, alig büszkék, legtöbben amikor nagyravágyók, hogy szerelem, szenvednünk, tapasztalnunk a a a váljék ötvenéves mi szerelem, háládatlanok a szemtelenek és tudhatják, is alkalmassá kell úgy kell úgyhogy megélnünk, szerelem nem szívünk ahhoz, sokat közülünk már akkor a Az igen tehát, korunkban befogadására. A kell kezdjük mi késő.

Az és hűség, ami szerelemben Mindaz, sincs soha várunk sohasem bizonyítékokat. Hódolat nem meggyőződésre, szükségünk nem szerelem.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom