Kowalsky meg a Vega

Kowalsky meg a Vega

(66 idézet)

1999-ben alakult magyar zenekar

Figyelés

 IdőKedvencHossz

Ez is csak egy nap, nem a világ vége, a kedvedet ne törje meg!
Lenyeled keresztbe, éjféltől meg új nap indul, ennyi lesz.

Ha százfelé tép az élet, legalább százszor mondom majd el:
Az én szívem nem törik, nem eladó és nem is olcsón vett hely,
Visszavár mindig, nem feled! Bár várhat százezer éven át,
Nincs az az idő, nincsen az a tér, ami közénk odafér.

Nem keresem a holnapot
Én így is jól vagyok
Élvezem hogy Veled vagyok
Pont elég amit ma megkapok
Már ez is ajándék
És minden nap kibontom.

Nevetni akkor is kell, ha már nincs senkid, nincs is hol és nincs miért.

Ami feldob, az el már nem kap,
Az élet ilyen, de könnyen megszokod majd.

Rohannak az évek, de te boldog és gyönyörű legyél!
Engedd el a tegnapot, mert ott a holnap, hogyha mindent újra kezdenél!
Le is éghet a gyertya, meg az összes év ki van rúgva!
És ne feledd: nem biztos mindig, hogy a könnyű, néha csak a nehéz út ad épülést!

Ugyanazok vagyunk Te és Én,
amire gondolok, az csupán vélemény,
hiszen az igazság az olyan,
mint egy fekete lepke, amit keresel a sötétben.

Lehet, hogy azt hiszed, hogy valaki vagy,
De az a valaki mit ér valaki nélkül?
Itt egyedül csak az van egyedül,
Aki annyira szereti magát, hogy végül senkit se lát.

Nélküled én sem élhetek,
Nélküled örökre elveszek
Örülsz, hogy élek, örülök, hogy élsz
Vidám az arcod, ha nézlek
Vidáman élsz
Tudom, hogy vársz rám és egyszer elérlek valahol
Akárhogy nézem, ez így szép, így a jó.

Ha fegyver vagy, hadd legyek golyó a tárban.
Ha eső vagy, leszek majd egy porszem a sárban.
Ha nap vagy, az arcomhoz érjen a fényed.
Mindig égjen.

Eleve lehetetlen, hogy bármi lehetetlen.

Bocsáss meg mindent magadnak!
Hisz egyszer úgyis elévül.
Semmi rossz nem tart örökké.
Végül megszépül...

Van az úgy, hogy nem szabadulsz meg a múlttól, mégis
kerülöd, mint tűzben a táncot.
Az arcon a ráncot nem szaporítom, mégis
a végén könyörgöm, hogy ne haragudj rám.

Ahol egy szív megbocsát,
Ott ég és föld, minden beleremeg,
Rohannak a testet átszövő, lüktető vérerek.
Elhagyni még nem tudod,
Szeretni már végképp nem mered.

Tudod, kemény az élet, mint a vasbeton,
De soha ne lássák az arcodon!
Mert itt rohan az idő, akár a gyorsvonat,
És a terv, hogy hova mész vele, csak gondolat.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom