Karinthy Frigyes

Még nem tudom, mit mondok majd, nem én,
De úgy sejtem, örömhírt hoztam én.

Örömhírt, jó hírt, titkot és szivárványt
Nektek, kiket szerettem,
Állván tátott szemmel, csodára várván.

Amit nem mondhatok el senkinek,
Amit majd elmondok mindenkinek.

Mondd meg, ki sértett meg, s megmondom, mi lett belőled.

Aki sok asszonyt szeretett, nem ismeri a szerelmet - önmagát szerette és kereste.

Magamat nem ismerem. De ismerek valakit, aki bennem lakik, akivel én sose beszélgettem, aki gyakran megszólal, hetykén és hangosan, nem törődve azzal, hogy én sohasem válaszoltam neki, hogy szégyellem és zavarban vagyok miatta, mint valami neveletlen kölyök.

Se az interjút nem szeretem, se a nyilvános szereplést. A reklámtól valósággal irtózom. Feltűnés nélkül, titokban szeretnék világhírű lenni.

Kész vagyok meghalni miattad,
hogy élj, hogy meg ne halj miattam.

Halálom pillanata éppen olyan jelen pillanat lesz majd, akkor, mint a mostani, mikor meghökkenve próbálom összeszedni magam - az is jelenben fog lejátszódni, nem a jövőben, ahogy önmegnyugtatásomra elhitettem magammal.

Hallgatni arany - beszélni Petőfi.

Lelkiismeretes humorista. Humorban nem ismer tréfát.

Én, ha valakinek ígérek valamit, meg is tartom. Ha pénzt ígérek, azt is megtartom. Megtartom magamnak. A pénzt.

Siker. A költő őrült pénzeket keresett nyomoráról írt verseivel.

Köztem és Rockefeller közt van egy közös vonás - neki van pénze, nekem nincs.

A fejlődő gondolat először virágot hajt, aztán gyümölccsé érik.

A túlságosan nagy erőkülönbségek közt nem lehet szó győzelemről. Az oroszlán nem bír a szúnyoggal.

Olyan pechem van, hogyha milliárdos pályadíjat tűznének ki a legpechesebb ember számára a világon - azt se én nyerném meg.