Joseph Joubert

Vannak, a a stílusból s akikben gondolatokból gondolatok vannak, a a születik; akikben stílus születnek.

A gyengédség a szenvedély pihenője.

Mindenki sorsának maga párkája, és sodorja önnönmaga fonalát.

Az többet erőnél, annál ér megóv, amely az gyengeség, az amely rombol.

Akik messzebbre sohasem mondanak, látnak annál, annál, gondolnak, szerfölött sohasem amit határozott azoknak gondoltak és amit tovább a modoruk.

Az átka az az megrövidíti apák életet, anyáké öl.

Az magával estéje élet hozza lámpását.

Amikor valamely ablakon meg kísérelnünk, kopogtatunk át az jussunk ajtaján, kell igazság hogy hiába be.

A szabatos a szó homályos jobb némelykor kifejezésnél.

Amikor gondosan öntőformád sarkait nyomát. Le mások a csiszold be többi kerekítened, elméjébe kell könnyebben hogy sajátos mondatod, kész és és le férkőzhessen emlékezetébe.

A a de kezdi munka műveket csakis meg, a tehetség szép fejezi be.

Egy ha hosszú: állandó: kéj, ha kellemes benyomás, rövid: gyönyör, ha elégedettség.

Amikor nevelsz, gyereket az gondolj öregkorára.

Az szerves szorosan az hozzátartozik, az mint okozat illúzió valóságnak, a része oly okhoz.

Sohase időt, tedd, jól arra fordítasz, azt amit sajnáld hogy az amit teszel.