Friss
Közösség
Kövess!
Szűrők

Johannes Hinrich von Borstel egészséggel kapcsolatos idézetei

(15 idézet)

1988. augusztus 8. —
német orvos és író

Figyelés

Könyvek

Ha a szívből az agyba tartó véráram akár csak néhány másodpercre megakad, az olyan, mintha bunkósbottal fejbe vernének bennünket: eszméletlenül rogyunk össze, és erősen kérdéses, hogy a gondolkodásunk központja ezután több lesz-e egy tál kocsonyánál. Agyunk ugyanis nagyon rosszul, a többi szervünknél százszorta rosszabbul viseli az oxigénhiányt.

Az együtt érző ápolás és a jó kezelés elválaszthatatlanok egymástól.

Nemrég múltam huszonöt. A szívem eddig nagyjából 900 millió alkalommal húzódott össze. Teljes kötelességtudattal és tévedhetetlenül teljesítve a feladatát, hogy életben tartson. Köszönöm, drága Szív, hogy elvégzed ezt a monoton munkát a kedvemért!

A dohányzás (...) egyike azoknak a ritka tevékenységeknek, amelyek a költséges, de a társadalombiztosítás által támogatott halálon kívül tényleg nem adnak semmit. Dohányosként orosz rulettet játszunk, csak nem adjuk tovább a pisztolyt. Mert nem a tüdő az egyetlen szerv, amelyik károsodik a több mint 4000 méreganyagtól, amelyet a dohányfüst tartalmaz.

Fel kellene azonban ismernünk, hogy mikortól ártunk magunknak. Egyszerűen lemondhatunk az esti sörünkről, egy felessel kevesebbet ihatunk a kocsmában, és abbahagyhatnánk a cigizést. Miután az összes Marlboro-man szívproblémában, tüdőrákban és más, a dohányzással összefüggő betegségben halt meg, a dohányzás eléggé uncool dolog lett.

Az ételválaszték óriási, és emiatt nagy annak a veszélye is, hogy valami egészségtelenre bukkanunk. Hogyan tudnánk mindent észben tartani? Honnan tudjam, mikor mit kellene ennem, és mikor lazíthatok nyugodtan egy kicsit a táplálkozási szabályok szigorán? Hiába javul az egészségügyi ellátásunk, egyre több a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők száma.

Az étkezési tanácsok sokszor homályosak, nehéz követni őket. Megtartani még nehezebb. Az egyszerű és jól követhető tanácsok ritkák, nem utolsósorban azért, mert minden embernek megvan a maga egyéni anyagcseréje, saját testmérete és számításba veendő betegségtörténete. A tanácsok inkább elnagyolt, általános irányvonalakat jelentenek, amelyeket követhetünk. Ezenkívül keveseknek van idejük arra, hogy részletesen átgondolják az étrendjüket. Az evés bonyolult tudomány.

A cukor a testünk számára olyan, mint valami drog. Dopamint, boldogsághormont szabadít fel, ami agyunk jutalmazási rendszerében (...) fontos szerepet játszik. Testünk, mint egy kábítószerfüggő, egyre gyakrabban és egyre több cukorra vágyakozik - leginkább csokoládé és egyéb édességek formájában -, ha nem kezdjük el már rögtön az elején rövid pórázra fogni. A dealerek mi magunk vagyunk, rajtunk múlik, hogy a legjobb kuncsaftunk almához vagy csokitortához jut ma este.

A testünk olyan, mint egy csésze kávé. Egy kis cukor még nem számít, de túl sok belőle mindent tönkretesz.

A test belső részei és a külvilág közti minden kapcsolat utat nyithat a kórokozóknak, vagyis nem csekély fertőzésveszélyt jelent. A kórokozóknak nem szabad bejutniuk, ezért ha csak lehet, a kapukat zárva kell tartanunk.

Romantikus komédiák sora szól arról, hogy az átültetett szív új tulajdonosa halálosan beleszeret a donor gyászoló özvegyébe. Lehet, hogy ezek a filmek nem túl életszerűek, de az új szív minden esetben új életet, talán teljes újrakezdést is jelent. Az új tulajdonosra valószínűleg még sok szép év vár finom mediterrán ételekkel, szerelemmel, vidámsággal és boldogsággal. Eleven, mindig dobogó szívvel.

A boldogság nem egyszerűen csak jó, hanem egészségesebbé is tesz bennünket! Hát nem fantasztikus?

A test, ha nem mozog, egyre gyengébbé válik. A százéves alvás nem konzervál. Akkor sem, ha romantikus csókkal ébresztenek.

Az orvoslás egyik területe, ahol a placebohatást a javunkra fordítják, a homeopátia. Ott a hatóanyagokat néha olyannyira felhígítják, hogy már nem is mutathatók ki, ami azt jelenti, hogy legfeljebb néhány molekulányi marad belőlük. A tudomány álláspontja szerint semmilyen hatásuk nem lehet. Attól, hogy elások a kertemben egy aszpirint, a talajvíz még nem fogja csillapítani a fejfájásomat.

Nemrég olvastam egy bölcs mondást: "Nyugi. A szívünk olyan, mint egy bozótvágó kés, segítségével ki tudjuk vágni magunkat a sűrű dzsungelból." Nagyszerű tisztelgés egy hű barát előtt, akire mindig és mindenben számíthatunk. Erős és kitartó útitárs, kimerítő munkájáért cserébe csak annyit kér, hogy jól bánjunk vele.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom