Friss
Közösség
Kövess!
Szűrők

Jászberényi Sándor

(31 idézet)

1980. október 8. —
magyar újságíró és költő

Figyelés

Könyvek

Forradalomba csak középkategóriás tükörreflexes géppel érdemes menni. A mindenkori karhatalom ugyanis nem szereti a sajtót, az első dolog, amit elvesznek, az a fényképezőgép. Egy hatezer dolláros csúcsmodell elkobzása és a szemünk láttára történő szétverése pedig kétségtelenül demoralizáló hatással van az emberre.

Így működnek (...) a dolgok a forradalomban. Minden és mindennek az ellenkezője is elképzelhető, minden megtörténhet. Megjósolni a várható eseményeket teljes ostobaság.

A forradalmak igaz történetét az idő írja. A történet akkor lesz teljes, amikor majd már senkinek sem áll érdekében elhallgatni vagy úgy hajlítani az igazságot, hogy neki kedvezzen, amikor a levéltárak kutathatóak lesznek, maga a forradalom pedig emlék.

A forradalom a társadalmi rend átalakításának legfájdalmasabb módja.

A forradalom természetéből fakadóan gyökeresen változtat meg mindent. Kiszámíthatatlan, a káoszhoz hasonló társadalmi állapotot hoz létre, amelyben minden és mindennek az ellenkezője is megtörténhet, s bár vannak a forradalmaknak közös vonásaik, mindegyik egyedülálló és megismételhetetlen a maga nemében.

Egy forradalmi tömeg nem intelligens, a követelései nem kifinomultak, egy mondatban összefoglalhatóak.

A diktatúrák nagy trükkje, hogy elhitetik azokkal, akik bennük élnek, hogy nem lehetséges a változás. Megfélemlítésre, gazdasági függésben tartásra és a társadalmi rétegek közötti bizalmatlanságra épülnek, így tartják fent magukat.

A forradalom gyakran hullámban halad keresztül egy-egy régión.

Történelmi pillanatokban az ember fájdalmasan érzi az idő múlását, szinte fizikai fájdalmat okoz minden várakozással töltött perc. Pláne, ha elmúltunk harminc, és semmi sem történt velünk eddigi életünk folyamán, ha a történelem fősodra egyszerűen elkerült bennünket, és éltük az életünket szürkén, unalmasan, Európa üvegburájában.

Azt megtanultam a közel-keleti utazásaim során, hogy jobb, ha külföldiként semmit sem értünk bizonyos helyzetekben. Az embernek mindenképpen meg kell őriznie a nyugalmát. Akármekkora is odabent a pánik, kifelé nem szabad mutatni, mert erre várnak. Minden kérdés, minden fenyegetés vagy sértés egy teszt, hogy mikor veszítjük el az önuralmunkat, mikor válunk gyanússá.

A forradalmak sajátja (...) amikor mindenki, még a legcinikusabb ember is hinni kezd abban, hogy a fennálló társadalmi rendet meg lehet változtatni, hogy győzhet a társadalmi igazságosság és az egyenlőség.

Kevés dolog van a XXI. században, ami sértőbb volna annál, mint hogy megvonják valakitől az információ-hozzáférés lehetőségét. El lehet venni egy embertől a szabad választásokat, a demokráciát, el lehet venni a szabadságjogai nagy részét, de nem vehetik el a kommunikációs eszközeit, melyeket használ és ismer. Senki sem fog önként sötétben maradni, elvágva mindentől és mindenkitől.

Egy országban, amely sosem volt demokrácia, sok minden előbukkanhat a ködből.

Egészen pontosan mit is jelent, hogy az ember az életéért fut? Hogy gyáva? Nem. Úgy gondolom, az a gyávaság, ha el sem megyünk oda, ahol esetleg majd futni kell az életünkért.

Mikor fut egy kiküldött tudósító az életéért? Akkor, amikor megszűnik semlegesnek lenni. Ha egy konfliktusban az egyik érdekelt fél úgy gondolja, hogy az újságírók részei az ellene zajló háborúnak. Ilyenkor az újságíró is ugyanolyan célpont lesz, mint bárki más a zónában. Rosszabb esetben kiemelt célpont.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom