Horváth Imre

Horváth Imre

(45 idézet)

1906. november 4. — 1993. április 11.
erdélyi magyar költő

Figyelés

Könyvek

 IdőKedvencHossz

A vízesés csodája, hogy megőrzi a méltóságát, mikor zuhan.

Az értelem társaságba kívánkozik, a butaság a tömeget kedveli.

A csend olyan szöveg, amelyet könnyű félreérteni.

A remény az egyetlen csaló, akit becsülök.

Hiába fordítasz hátat annak, ami előtted áll.

A középút mindig széles, de van rajta halálkanyar.

A kudarcba nem szabad belenyugodni, és az akaratunkat, még ha kockázattal jár is, érvényesíteni kell.

Csukott szemmel csak a múltba tekinthetünk.

Aki a bolondot játssza, elmésnek kell lennie.

Akinek szárnya van,
boldog, mert elszállhat,
de ki gyökeret vert,
nem kívánhat szárnyat.

Van, aki annyira magába merül, hogy bele is fullad.

Hiába nagyobb a tenger, mégis csak a forrás oltja a szomjadat.

A tükör leghűbb barátunk - velünk együtt öregszik.

Tanulgatlak több mint egy éve,
tudlak is már, csaknem betéve.
Szép lecke vagy, talán a legszebb.
Felmondalak a fellegeknek.

Mint magadat, úgy munkáld a világot.
Tedd teljessé, mi csak tökéletes.
Tetteidben túl kell élned halálod,
megszületni másként nem érdemes.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom