Harcosok klubja(17 idézet) amerikai filmdráma (1999) |
Szánalmas vagy! Nézd meg, mit csinálsz! (...) A mélypontot elérni nem hétvégi kirándulás és nem is jógakurzus. Ne kapaszkodj bele mindenbe! Engedd már el magad végre!
Ha ezt olvasod, akkor ez a figyelmeztetés neked szól. Minden szó, amit itt olvasol, elvesz egy másodpercet az életedből. Nincs más dolgod? Annyira üres az életed, hogy őszintén: nincs semmi más ötleted, mivel töltsd ezeket a perceket? Vagy a bárminemű "hatalomtól" általában tátva marad a szád, és tiszteled és hitelesnek tartod azt, aki ezt tőled megköveteli? Mindent elolvasol, amit elvárnak, hogy elolvass? Mindig azt gondolod, amit elvárnak, hogy gondolj? Lépj le a kéródból. (...) Mondj fel a munkahelyeden. Köss bele valakibe. Bizonyítsd be, hogy élsz. Ha nincs igényed rá, hogy ember legyél, statisztikai adat leszel. Figyelmeztettelek.
Ne akarj mindent megszerezni! Ne akarj tökéletes lenni! Te egyszerűen csak élj a világba, hadd jöjjön, aminek jönnie kell!
Nem a munkád vagy, és nem is a bankbetéted. Nem a kocsid vagy, és nem a tárcád tartalma. Nem egy menő ruha vagy. Egy bohóckodó ganajkupac vagy a világon.
Gondoltál már arra a lehetőségre, hogy Isten nem szeret téged? Nem kellesz neki, sőt, több mint valószínű, hogy egyenesen gyűlöl. De nem ez a legnagyobb baj. (...) Hanem az, hogy ő se kell nekünk.
Mi, fogyasztók vagyunk az életszínvonal-megszállottság melléktermékei. Bűnözés, éhezés, szegénység? Ezekkel nem törődünk. Mi izgat minket? A színes magazinok, televízió, az 500 csatorna, egy név az alsógatyánkon.
A feledés homálya. Sötét, csöndes és befejezett. Ráleltem a szabadságra. A teljes reménytelenség volt a szabadság.
Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, melózunk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon-nagyon berágunk.
