George Gordon Noel Byron

George Gordon Noel Byron

(25 idézet)

1788. január 22. — 1824. április 19.
angol költő

Figyelés

Az emberszív ilyen: törten is él tovább.

A belém fúródott tüskék arról a fáról vannak, amelyet én ültettem.

A szörnyű az, hogy sem a nőkkel, sem őnélkülük nem élhetünk.

Gyönyörű az úttalan rengeteg,
ujjong lelkem a parton egyedül;
egy társaság van, hol nem szenvedek:
a mély tenger, hol az ár hegedül.
Embert meg nem vetek,
de a természethez vagyok hű.

Elfutni vágyom enmagamtól!
Messzire vinném átkomat,
de sarkon űz egy vad kalandor,
a lét-üszök - a Gondolat.

A nő szíve egy rész az égből.

35

A Szépség lányai közt nincs
gyönyörűbb ma nekem;
hangod úgy elbüvöl, mint
szerenád a vizen.

Ahogy itt jár-kél, szép, miként
A csillagtüzes éjszaka.
Fénybe árnyat és árnyba fényt
Szűr arca, szeme, mosolya;
Oly szelíden ragyog felénk,
Ahogy a vad nappal soha.

Mi más lenne az öröm, mint örömet szerezni?

El tudod-e fojtani szenvedélyed hangját, kedves? Minél terhesebb és súlyosabb felhők vonulnak az égen, annál vadabbul tör ki a zivatar.

A férfi élete és szerelme kettő, a nőnek élni és szeretni egy.

A nő számára nincsen más, csak egy: mindig szeret, és mindig tönkremegy.

80

"Csókra" rímel az "élvezet", így lesz verssé az életed.

142

Mi a hazugság, végre is? Igazság, mely álarcot hord.

A kutya a legállhatatosabb barát - az első, aki üdvözöl, és a legbátrabb, aki védelmez.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ