 | George Bernard Shaw(60 idézet) |
Ha túl sokáig vársz annak eldöntésével, hogy mihez akarsz kezdeni az életeddel, egyszer csak arra ébredsz, hogy véget ért.
Az egyetlen értelmesen viselkedő ismerősöm a szabóm; ő minden találkozásunkkor újra megmér engem. A többiek a régi ismereteikre hagyatkoznak, és elvárják, hogy megfeleljek nekik.
Mi egyéb az élet, mint egy csomó kínálkozó, izgalmas bolondság? Ne szalasszunk el egyetlenegyet se!
Tartsd magad tisztán és fényesen: te vagy az ablak, melyen keresztül a világot nézheted.
Ez az élet igazi öröme: elhasználódni egy célért, amelynek nagyszerűségét mi magunk ismertük föl, és teljesen megőrlődni, mielőtt még a szemétdombra hajítanának bennünket: hogy természeti erő lehessünk, ne pedig szenvedésekből és fájdalmakból összerótt, önző, lázas, nyomorult kis ember, aki panaszkodik, mert a világ nem annak szenteli magát, hogy őt boldoggá tegye.
Az egyetlen ember, aki rendesen viselkedett velem, a szabóm volt, mert ő minden alkalommal, amikor nála jártam, megmérte, hogy milyen hosszú a karom és a lábam, és milyen széles a derekam. Mindenki más csak egyszer mért meg, és attól kezdve elvárták, hogy a régi mértékek passzoljanak rám.
Az okos ember alkalmazkodik a világhoz, a buta makacsul a világot próbálja magához hajlítani. Ennélfogva a haladás a butáktól függ.
