Fodor Ákos

Fodor Ákos

(396 idézet)

1945. május 17. — 2015. február 21.
magyar költő, műfordító

Figyelés

Könyvek

Tegnapi terveidet töröld.
A legszebbeket is. Azokat először.
Mire megépítenéd: ezért, azért már úgyse laknád
s onnan-ide törmelékek halmát mért cipelnéd?

Ami történik:
vízre hulló hópehely:
van is és nincs is.

Mire kimondanálak:
lesz-e kinek mit ki mondjon?
folyton csappan az á l l a g
- így enyhít cseppet a folyamat a d o l g o n.

Olyan éles és részletszegény
a jelen, mint megannyi emlék:
szép és vigasztalan.

Beszédünk csak zaj.
Közlendőink csók-némák:
lényegük szótlan.

Annyira tetszel,
hogy nem tudlak szeretni:
rossz, hogy nem én vagy.

Meg tudod állni,
ne cuppantsd el a puszit:
akkor tovább tart!

116

A pillanat
fellobban és kialszik.
De akkorra már örökre beégett
valami Megnevezhetetlen
mintái közé.

Nyomorultan, tériszonyban,
könyörögve a semmitsemtudásért,
még mindig magamhoz szorítanék valakit, valamit,
Veszendőt a Veszendő.

Figyelmeztetlek:
szavatosságom lejárt.
Vigyázva használj.

Az ember komédiája:
Mindhalálig élni tanul.

186

Romló szememben
egyre szebbnek tűnnek a
romlandó dolgok.

Alvásban telő
időt, örömben fogyó
pénzt sose sajnálj.

105

Boldog tenyerem
mellkupolácskáidnak
hű negatívja.

Egy-egy téglát mind
adtatok a romhoz, mely
csakis az enyém.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ