Essemm(10 idézet) 1988. július 5. — |
Mindent megtettem, hogy jobb legyen, de nem tetszett,
A pokolból hazafelé mondtam, nem vesztek,
Néha magam sem tudom, hogy mit is kéne tenni,
Csak azt tanultam, hogy nem szabad gyengének lenni.
Ez ugyanaz az út, amit a sors elém tett,
Ugyanúgy, mint régen, a tűz megéget.
Ha most kezdeném, mindent ugyanúgy tennék,
De ugyanaz nem lehetek, mert ugyanott lennék.
Nem azok vannak veled, kik várnak, hanem akik mennek,
támogatnak, még ha az életedet el is verted.
Csak menetelek, már látom magam előtt a célt,
A fülem bezár, a szemem kinyit, a szívem acél.
Sokan feladják, az akadályokat nem úgy veszik,
Ne nézz vissza, ahogyan azt sokan teszik.
Irigyek a madarak, mert feljebb szállunk, mint azok,
még egy percért bármit megteszek és bármit megadok.
Eltűnünk, mint a szellővel felszállt éjjeli dalok,
tőlem neked, miattad élek, és érted meghalok.