Elif Safak

Elif Safak

(17 idézet)

1971. október 25. —
török származású írónő

Figyelés

Könyvek

 IdőKedvencHossz

Ne rágódj azon, hogy felborult a megszokott rend körülötted, feje tetejére állt az egész életed. Honnét tudod, hogy nem lesz-e jobb az élet fejjel lefelé?

Sohasem késő feltenni magunknak a következő kérdést: vajon készen állok rá, hogy megváltoztassam az életemet, és én magam is megváltozzam? Nem számít, mennyi idősek vagyunk, és mi minden történt már életünkben; teljesen megújulhatunk.

Véletlen találkozásokra csak akkor kerül sor életünkben, amikor készen állunk rájuk.

Felesleges időtöltés azon rágódnod, vajon hová vezet az út. Neked csupán az a feladatod, hogy megtedd az első lépést. A többi úgyis jön magától.

Ha azt várod, hogy mások tiszteljenek, szeressenek, törődjenek veled, előbb neked kell magadat tisztelned és szeretned. Aki nem szereti önmagát, azt mások sem tudják szeretni.

Sorsunkban nem az út egésze, hanem csak egy része előre meghatározott. Adott az útvonal, de mi, utazók döntünk valamennyi kanyarnál és elágazásnál. Nem vagyunk az élet urai, de nem is vagyunk teljesen kiszolgáltatva neki.

45

Az élet is olyan, mint a sakk. Bizonyos lépéseket azért teszünk meg, hogy nyerjünk, másokat pusztán azért, mert így kívánja a játék menete, és emiatt kikapunk.

Életünk olyan, mint egy színes játék. Egyesek annyira komolyan veszik ezt a játékot, hogy sírnak és valósággal belebetegszenek. Mások alighogy kézbe veszik, összetörik és elhajítják. Vagy túlzottan sokra tartjuk, vagy nem becsüljük eléggé.

A mennyországot és a pokolt ne a jövőben keresd! Mindkettő a jelenben található. Valahányszor viszonzást nem várva, feltétlenül és önzetlenül szeretünk valakit, tulajdonképpen a mennyekben járunk. És valahányszor veszekszünk, gyűlölködünk, irigykedünk vagy bosszút táplálunk mások iránt, bucskázunk alá egyenesen a pokol fenekére.

A rossz élményeket víztükörre írd, a jókat vésd márványba!

Hiába menekülsz el a világ legtávolabbi szegletébe, ott sem szabadulhatsz önmagadtól.

A valódi szenny nem kívül, hanem belül, nem a ruhánkon, hanem a szívünkben található. Minden más folt - tűnjék bármennyire makacsnak is - mosással kitisztítható, vízzel lemosható. Az egyetlen szennyeződés, amelyet nem lehet mosással eltávolítani, a szívünkbe végérvényesen beleivódott irigység és gonoszság.

A szerelem nélkül leélt élet hiábavaló. Ne kérdezd, hogy vajon az isteni, az eszményi, a világi, az égi vagy testi szerelmet kell-e keresned! Az ellentétek ellentéteket szülnek. A SZERELEM-nek nincsen szüksége jelzőre vagy definícióra. A szerelem önmagában külön világ. Vagy benne vagy, a középpontjában, vagy kívülállóként csak vágyódsz utána.

Öröm és bánat, kétség és remény közepette egyenként, mégis együtt, lassan, ugyanakkor végtelen nagy sebességgel úgy forgunk, siklunk körbe-körbe, mint a vízfolyam. Még ha térdig gázolunk is saját vérünkben, akkor sem hagyjuk abba a Szerelem felé való forgást, a Szerelem előtti tisztelgést.

Miközben elérhetetlen álmokat hajszolunk, és neheztelünk az életre, mert megtagadja tőlünk az ajándékait, akadnak emberek, akik úgy támogatnak minket az utunkon, hogy közben nem vonják magukra a figyelmet. Csak adnak, és nem várnak semmit viszonzásul.

Rendben

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ