Desmond és Mpho Tutu

(32 idézet)

dél-afrikai származású apa és lánya szerzőpáros

Figyelés

Könyvek

Nem sérthetjük meg mások méltóságát anélkül, hogy a sajátunkat szintén meg ne sértenénk.

Ahogy a kapcsolat megújítása nem egyenlő a felejtéssel, úgy az elengedése sem jelenti azt, hogy veszítettünk. Néha nem tudunk újat teremteni a múlt romjain.

Mindannyian képesek vagyunk tanulni a hibáinkból. A múltból tanulni azonban nem ugyanaz, mint tetteink túszaként élni. Előbb-utóbb el kell engednünk a múltat, és újra kell kezdenünk.

Amikor úgy döntesz, hogy elengedsz egy kapcsolatot, a másik ember mindig magával fogja vinni a szíved és a történeted egy darabkáját.

Nincs kőbe vésett módja annak, hogyan kell szembenézned az általad okozott fájdalommal. Nincsenek szavak, amelyeket elpróbálhatnál. Az a jó, ha nyitott vagy, és őszintén helyre akarod hozni a kárt, amit okoztál.

Ha soha többet nem is beszélsz azzal az emberrel, aki megbántott, ha nem is látod többet, ha meg is halt, számodra akkor is tovább él, és mélyen hatással lesz az életedre.

Az életben csak az biztos, hogy szenvedni fogunk. Az azonban, hogy hogyan reagálunk a szenvedésre - hagyjuk, hogy megkeserítsen bennünket, vagy nemesebbé válunk általa - nincs kőbe vésve.

Egy egész világot lehet építeni erre az egyetlen szóra: "sajnálom".

Az emberi élet jóság, szépség, kegyetlenség, szívfájdalom, közöny, szeretet és még annyi minden más keveréke. (...) Egyszer megfontoltan, máskor meggondolatlanul, néha kedvesen, néha kegyetlenül viselkedünk. S mindez nem egy eszme, hanem tény.

Mindannyiunknak van vakfoltja. Mindnyájunkkal megesik, hogy meggondolatlanul cselekszünk, anélkül, hogy tekintettel lennénk mások érzéseire. Ám még ha alaposan meg is fontoljuk minden tettünket, akkor sem láthatjuk előre mások reakcióját.

A megaláztatás éppen olyan mély sebeket ejthet, mint egy éles penge. Fizikai támadás esetén segítségért kiálthatunk, de milyen segítségre van szükségünk, ha a támadás érzelmi jellegű - ha úgy érezzük, hogy megaláznak, elutasítanak vagy semmibe vesznek minket?

Ha valaki megüt, üssünk vissza? Ha szidalmaznak, vágjunk még nagyobb sértést a fejéhez? Ha megaláznak, tépázzuk meg mi is valahogy a méltóságát? (...) Ez a bosszú és a megtorlás ördögi köre, amelyben a fájdalom csak újabb fájdalmat, a bosszú viszontbosszút szül.

Amikor a lelkünket sebzik meg, akkor meginoghat a biztonságérzetünk, az elismerés és az összetartozás iránti vágyunk, az önazonosságunk és az emberi önbecsülésünk.

Az, hogy megsebeztek, talán nem rajtad múlt, de hogy a gyógyulás útját választod-e, mindig a te döntésed.

Az elfogadás annak felismerése, hogy a dolgok megváltoztak, és már semmi nem lesz ugyanolyan, mint azelőtt. Így találjuk meg magunkban az erőt, hogy továbbmenjünk.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom