Danielle Steel

(86 idézet)

1947. augusztus 14. —
teljes nevén Danielle Fernande Dominique Schuelein-Steel, amerikai írónő

Figyelés

Könyvek

A bánat egyetlen gyógyszere a napfény, a friss levegő, a kellemes társaság és a jó zene.

Néha nem árt kimondani azokat a szavakat, amelyekre máskor csak gondolunk.

Közös életük atolljai éles körvonalakkal emelkedtek ki az emlékezés tengeréből, részletek millióinak uszályait húzva maguk után.

Az emberek gyakran hajlamosak rá, hogy az elveszett kedves mását keressék, ami mindent megnehezít. Lehetetlen megmaradni valakinek az árnyékában, miközben a nap mozog az égbolton.

Sohase érd be az álmaidnál kevesebbel. Valahol, valamikor, valahogyan, úgyis megtalálod őket.

A dolgok azért történnek egy bizonyos módon, mert elszúrunk vagy elszalasztunk ezt-azt, ostobaságokat csinálunk, néha egyszerűen nem látunk a szemünktől. Rengeteg gógyi és kurázsi kell ahhoz, hogy azt tegyük, amit kell, és nem mindenki képes erre. Néha időbe telik, míg kispekuláljuk a megoldást, és akkor már késő. De helyre kell hozni, ha lehet. Nem nézhetjük ölbe tett kézzel, amint elfuserálódnak a dolgok, mi meg csak sopánkodunk, hogy a sors így akarta.

Az a feladatunk, hogy segítsük és támogassuk, nem pedig, hogy elítéljük egymást.

A szerelem kétségtelenül erőszakos. (...) Nincs nála rosszabb. Vagy jobb. Én egyformán elviselhetetlennek találtam mindkét szélsőséget, ám hiányuk még inkább elviselhetetlen.

Már nem rettegett annyira a haláltól, mint régebben, tudta, hogy bármikor bekövetkezhet, akár félünk tőle, akár nem.

Talán nem kaphatunk meg mindent az életben. Nagy szerelmet, szenvedélyt, álmokat. Talán végül jobban járunk egy kis szerelemmel, álmok nélkül.

Ha nem engeded, hogy valaki szeressen, egyszer nagyon magányos leszel.

Olykor mindannyian kudarcot vallunk. A botlásainkból tanulunk. Majd tanítjátok egymást, ha fáj is néha. A szerelem sok sebet begyógyít.

Az embernek vállalnia kell önmagát, nem erőltethet magára olyan szerepet, amely nem neki való. Azzal csak bajt okoz. Magának és másoknak.

Egy bizonyos kor után mindenki elszenvedi a maga sebeit, meggörnyed a maga terhe alatt, és kínlódik az élete nehézségei miatt, és gyakran mindez megtöri az embereket. Senki sem maradhat sértetlen... Az ember jellemét a lelki sebei és forradásai határozzák meg. Néha a szenvedés gazdagítja a lelket, néha épp ellenkezőleg, összetöri.

Az ember azt akarja, hogy a gyerekei másmilyenek legyenek, boldogabbak, nagyobb biztonságban éljenek és mindig okosan döntsenek.

Az oldalon sütiket (cookie-kat) használunk egyes funkciók (úgy mint belépés vagy beállítások elmentése) biztosításához, valamint biztonsági okokból. Harmadik féltől származó sütiket használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. A sütikről részletes tájékoztató olvasható adatvédelmi tájékoztatónkban. A süti beállításokat lehetőség van személyre szabni ezen az oldalon vagy az "Elfogadom" gombra kattintva hozzájárulhatsz az összes süti használatához.Elfogadom